2015. ápr 09.

Te maximalizáló vagy optimalizáló vagy?

írta: ur.anita
Te maximalizáló vagy optimalizáló vagy?

laugh-2017605_1920.jpg

A legjobb döntésre törekszel? A legjobb sampont szeretnéd megvenni a hajadra? A legjobb szülinapi ajándékot a kedvesednek? A legegészségesebb étrendet szeretnéd követni? A legtutibb szállást megtalálni a nyaraláshoz? És mi lenne, ha nem a legjobbat, egyszerűen csak jó döntést hoznál?

jenga-2583734_1920_1.jpg

Gyerekkori szocializáció

A maximalizmusra való törekvést már az iskolából magunkkal hozzuk. Erre nevel az iskolarendszer. Legyél hibátlan, csillagos ötös, legyél a legjobb! A kimagasló egyéni teljesítményt - ezen belül is leginkább a kimagasló egyéni tanulmányi eredményt ismeri el. Hogy milyen áron (sokszor aránytalanul nagy erőfeszítéssel) meg hogy van-e bármi jövőbeli értelme, életben való sikeres boldogulást előrevetítő haszna (értek hozzá és bátran állíthatom, hogy NINCS. Vagy csak nagyon kevés...), az mellékes.

Az érzelmi intelligencia, a kreativitásra és problémamegoldásra építő megközelítés, a fejlett kommunikációs és szociális kompetenciák - és ezek ösztönzése, erősítése, fejlesztése már sokkal inkább az életben való sikeresség feltételei a modern kutatások szerint. De mivel mi amabban nőttünk fel, sőt a gyerekeink is nagyrészt olyan szellemiségű pedagógusoktól és olyan elavult struktúrájú és elavult tartalmat közvetítő iskolarendszerben tanulnak, ahol a legjobb magatartás (= maradj csendben és úgy általában ne zavarj sok vizet) és a leghibátlanabb dolgozat (100% vagy mindenképpen 90% felett) kombója a nyerő - ezért aztán belénk ivódik hosszú időre ez az elvárás.

A LEG-ek szorítása

Aztán felnőttként is gyakran kerülünk ebbe a teljesítménykényszerbe: a munkahelyünkön azt várják el, hogy a lehető legnagyobb profitot teremtsük elő leggyorsabban, és még otthon se tudunk lazítani, mert ott is kíméletlenül kergetjük a porcicákat, hogy a lakásunk teljesen tiszta és rendezett legyen - mint a lakberendezési magazinokban; sőt még a hétvégi kiruccanást is úgy szeretnénk kivitelezni, hogy az a legpihentetőbb és legérdekesebb legyen egyben, a legjobb szállodában... szóval a LEGEK SZORÍTÁSÁBAN már nem merünk arra törekedni és azzal megelégedni, hogy egyszerűen csak jó legyen egy döntésünk.

Maximalizáló és optimalizáló döntési mechanizmusok

A maximalizálók azok, akik a legjobb lehetőséget, legjobb elérhető megoldást/teljesítményt akarják kihozni/elérni mindenből (vagy majdnem mindenből). Az optimalizálók megelégszenek egy jó lehetőséggel.

A legjobb megtalálása azonban számos esetben lehetetlen, annyira összetett és soktényezős lett a világunk, hogy nem lehet például azt állítani, hogy van legjobb mobiltelefon a világon - és mi hosszas internetes kutakodás, fórumok olvasása, ismerősök véleményének kikérése és a boltok végigjárása után a legjobb mobiltelefont vettük meg, mert mire egy hetet töltöttünk ezzel, addigra megjelent egy még újabb, még jobb, még okosabb modell.

A legjobb vs. elég jó döntés

Általában nem létezik "legjobb döntés" a szónak az abszolút értelmében. A kutatások szerint a maximalizálók éppen ezért elégedetlenebbek a választásukkal, mint az optimalizálók. Sőt, alacsonyabb boldogságszintet, optimizmust és önbizalmat mutatnak, mint az optimalizáló döntési mechanizmusokat használó személyek. Sokat rágódnak a döntéseiken (azok meghozatala után is!), és gyakran meg is bánják azokat utólag. Az optimalizáló személyek számára a legtöbb élethelyzetben elegendő az "elég jó döntés", utólag is viszonylag elégedettek vele és nem bánják meg legtöbbször a már meghozott döntésüket.

wood-691629_1280_1.jpg

Te melyik vagy inkább? És hogyan tudsz változtatni, ha szeretnél?

Alapműködésünkről van szó, tehát nehéz "átírni" a már meglevő szokásainkat, attitűdünket. A maximalizmus természetesen inspirálóan termékeny attitűd is lehet, amely nagyszerű, átlag fölötti eredmények elérésére sarkallhat bizonyos területeken. Egy olimpián induló sportoló esetében nyilván nem hátrány, ha maximalizáló a saját sportteljesítményét illetően... A teher és a nyűg ott kezdődik, ha az életünk minden területén ezzel a mentalitással szeretnénk megfelelni (magunknak... és valljuk be, főleg másoknak).

Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy melyek azok az életterületek, ahol nem szeretnél engedni a legjobbra törekvésből, mert valóban fontosak neked az ott elért eredményeid, mert elégedettséget, sikerélményt, nagy hozzáadott értéket hoznak az életedbe! És melyek azok az életterületek, helyzetek, ahol engedhetsz a "legjobb szorításából" és sokkal lazábban, engedékenyebben megengedheted magadnak a "most éppen ez is jó, ez is elég nekem" érzését.

Kis lépésekkel érdemes kezdeni ezt szemléletváltást... első körben a hobbink, háztartásunk, kinézetünk stb. terén nézhetünk szét, vannak-e ott kínzóan, hátráltatóan maximalizáló törekvéseink - ha igen, akkor hogyan tudnánk engedni a "csak a legtökéletesebb a legjobb"-ból. Aztán figyelni a folyamatot, milyen lépés mennyire hat felszabadítóan (időt, energiát, belső munkát felszabadítóan) ránk, mi az, ami a saját esetünkben működik és mi az, ami nem.

Egy biztos: tökéletes élet NINCS. Erre törekedni tehát mindenképpen hiábavaló erőfeszítés... Az optimalizáló attitűd tehát hosszútávon mindenképpen kifizetődőbb, több elégedettséget hozó működésmód az egyén és a közvetlen környezete számára is!

Ur Anita, coach

Ha tetszik, csatlakozz a facebookon is az Örömterv oldal kedvelőihez!

Ha szeretnél személyre szabott támogatást kapni, akkor pedig nézd meg ezt!

 

Szólj hozzá

egotrip életminőség