Mi a Yummber? Röviden: a főzős-evős Uber. Vagyis amikor felmész egy vadidegenhez ebédre vagy vacsorára. Nemrég indult a rendszer, még friss és ropogós, ez a legújabb közösségi megosztós őrület. És milyen jó! Engem megfőztek.

Az alapötlet - mint minden igazán jó ötlet - pofonegyszerű. Mi lenne, ha az éppen éhes embereket összekötnénk azokkal, akik éppen akkor főznek és szívesen látnak az asztaluknál az otthonukban. Minimális költségtérítésért, amivel jóljár az is, aki igénybeveszi - mert házias, friss, autentikus ételeket kap közel azonos áron, vagy akár jóval olcsóbban, mint egy gagyi sarki kifőzdében. És az is jóljár, aki főz és vendégül lát, mert nem sokkal többet kell főznie, mintha magára vagy a családjára főzne (aki rendszeresen főz, az tudja, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy pl. 4 vagy 6 főre főzünk meg egy ételt), és minimális bevétele lehet belőle. Nem beszélve az élményről, amelyben mindkét félnek része lehet. Természetesen szükségeltetik hozzá némi kalandvágy és jó adag bizalom, de más hasonló közösségi megosztós szolgáltatások is erre építenek. Miben hasonlít a yummber az AirBnB-re és az Uberre?

A nyitott szellemiségben, az egymás iránt érzett szolidaritásban. Az ő vezérgondolatuk is hasonló, mint a miénk: ne elsősorban ebből akarj megélni, de ha van kihasználatlan szobád, ha van egy kihasználatlan autód, és szeretnél másoknak segíteni, szeretnéd, ha mások olcsóbban hozzájutnának egy tál ételhez, akkor te vagy a mi emberünk! Mi is, mint sok más hasonló szolgáltató, az úgynevezett „sharing economy” –közösségi megosztó –rendszerben működünk, amelynek lényege, hogy olyan dolgokat is használhatsz és élvezhetsz, amelyek nincsenek a birtokodban. Így pedig olyanok is hozzájuthatnak változatos módon egy tál finom ételhez, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak, hogy étterembe járjanak. 

Kipróbáltam. Sokkal jobb volt annál, mint amit vártam - valódi élmény volt. Adott egy szombat este. Kettesbenes kimenő a férjemmel. Mi lenne, ha kipróbálnánk a yummbert? OK. Az okostelefonos applikáció térképén meg lehet nézni, kik azok, akik aktuálisan a te közeledben kínálnak ételt. Menüt, árat láthatsz, és rövid leírást a helyszínről és a vendéglátóról, és azt, hány főre van még szabad hely az aszalnál; ezek alapján kiválaszthatod, melyik helyszín szimpatikus. 15-20 elérhető ajánlat közül egy közeli, érdekesebb menüt kínáló fiatal srácot választottunk. Lehetett volna töltött káposztát, lecsót, bolognai spagettit is választanunk. Mi a szombat esti kimenőnkön valami izgalmasabbra vágytunk. Az online rendszer kicsit akadozott a vendéglátóhoz való bejelentkezésnél, de rendben, ez egy most induló cucc, vannak még elnézhető gyerekbetegségei, nyilván fejlesztik tovább az igényeknek megfelelően és egyre jobb lesz technikailag. Végül sikerült visszajelzést kapnunk telefonon a vendéglátónktól, van még szabad hely, vár minket. Pénzt nem kell vinnünk, mert készpénzes fizetés nincs, a rendszerben intézzük a fizetést, a bankkártya-adataink megadása után.

VIII. kerület, Blaha Lujza tér környéke, egy régi, szép bérház nagypolgári lakása, az ilyen régi lakásokra jellemző ódivatú, de nagyon kellemes, autentikus hangulattal. A vendéglátónk Pohner Ádám, egy laza, huszonéves fiatal fiú, nagyon kedves, nagyon barátságos a fogadtatás. Leülünk az asztalhoz a nagyszobában, semmi pucc, semmi dizájn, nem is hiányzik. Azonnal hoz nekünk a nagy melegre való tekintettel egy házi tárkonyos meggyszörpöt és egy grátisz, nagyon minőségi rajnai rizlinget (vendéglátónk is ajándékba kapta, nem a menü része, de szívesen megkínál vele minket). Mindkettő nagyon jó. Jókedvünk kerekedik, izgalmas ez az egész. Előételnek kapunk egy lazacot körtepürével és korianderrel. Egyszerű, mégis néhány fűszerrel megbolondított előétel, tökéletesre készített (nem kiszáradt) lazaccal. A főétel is sül közben a konyhában, Ádám néha kimegy a konyhába, hogy ellenőrizze az ételt, a kacsa illata betekergőzik a szobába, étvágygerjesztő. Beszélgetünk, ki mit csinál egyébként, mivel foglalkozik, fogy a rajnai rizling, oldódik a hangulat. És akkor jön a döbbenet: az addig OK, hogy Ádám fiatal szakács és szeret itthon is főzni, de ő az a Pohner Ádám, aki a Bocuse d'Or-on (a világ legrangosabb szakácsversenyén) idén a magyar csapat tagja volt. A csapat két főt jelent (a coachon kívül, aki nem főz, csak tanácsot ad), ő volt a commis-ja (segédje) Molnár Gábor séfnek (még a verseny előtt készült vele ez az interjú). A középmezőnyben végeztek Lyonban, a döntőn, ez nagy sikernek számít; ilyen fiatalon nem semmi szakmai megmérettetésen van túl. Ősztől pedig japán szakot kezd az egyetemen, mivel érdekli a japán nyelv és kultúra, és szeretné a szakácskarrierjében is kipróbálni a japán vonalat. Közben kihozza a konfitált kacsát, szilvás nudlival. Egyszerű, remek, minőségi fogás. A desszert egy könnyű gyömbéres pannacotta pohárdesszert őszibarackkal. (Mindezért 2200 Ft-ot fizettünk a rendszeren keresztül!). Közben megérkezik Ádám néhány napra itt tartózkodó couchsurfing vendége, egy vidám lány Franciaországból, vele is váltunk néhány szót és koccintunk a maradék borral.

Hátradőlök, jóllaktam és valahogy szürreálisan szép ez az egész, mint egy Marquez-regény mágikus realizmusa: itt ülök egy józsefvárosi lakásban, a falon Babits Zsoltár férfihangra c. verse van kézzel egy egész falra kiírva, ezzel szemezek egész este:

"(...) Mert ne gondold hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak,
mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod
tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak (...)"

és egy szimpatikus, kedves, szerény fiatal fiú főztjét eszem - a saját szobájában-, aki előtt még nagy szakmai karrier állhat. Valahogy mégis teljesen természetes minden így együtt. Imádom az efféle találkozásokat! Máris van értelme egy ilyen rendszernek, ha ilyesmi pillanatokban lehet részed. És ez nem csak erről az egy találkozásról szól, ugyanilyen érdekes lehet Marika néni borsólevese és élettörténete, vagy bárki más intim szférája és főztje, amibe bepillantást enged azzal, hogy bizalmat előlegez neked és az asztalához enged.

Ha tetszik és kipróbálnád, a yummbert itt tudod követni a facebookon.

Ha tetszik a cikkem és követnél, engem itt találsz a facebookon.