Így készülj az esküvődre!
... hogy ne kikészülés legyen belőle
Ilyentájt kezdi tervezgetni a nyári esküvőjét az, akinek megkérték a kezét. Ha Te vagy az, akkor neked szól ez a poszt, ha pedig még/már nem neked szól, de a környezetedben van ilyen pár, akkor küldd át nekik. :-) Ötletek, szubjektív szempontok és átgondolásra érdemes kérdések a azigazánsaját esküvő kitalálásához és megszervezéséhez.
Nemrég ünnepeltük a férjemmel az ötödik házassági évfordulónkat. Nagy, látványos ünneplést ugyan nem csaptunk, de azért beszélgettünk egy nyugis-kettesbenes vacsora mellett (ritka pillanatok!) az elmúlt öt évünkről. Elképesztően gyorsan eltelt ez az öt év - és közben született három gyerekünk. :-) Újra eszembe jutott a saját esküvőnk is, ami félig hagyományos, félig meg nagyon nem az volt... de erről majd később. Nyugi, nem fog ez a cikk átcsapni a jó párkapcsolat 5 titka vagy a boldog házasság 10 tuti tippje és a tökéletes esküvő 7 kihagyhatatlan lépése hosszas taglalásába. Figyelek arra ugyanis, hogy párkapcsolati témákat ne nagyon feszegessek egy-egy "okos poszt" erejéig itt, az Örömterv blogon, mert a párkapcsolat dinamikája, összhangja, működőképessége vagy működésképtelensége egyrészt egy nagyon bonyolult és billenékeny, változó, egyedi mintázatú minőség; másrészt mindig két ember kell hozzá. Nem létezik olyan, hogy az egyik fél "megjavít" valamit benne és aztán sittysutty működik az, ami eddig nem működött. Szóval inkább olyan témákkal szoktam itt foglalkozni a blogon, amelyekre tényleg Te lehetsz hatással, ami rajtad múlik, ami a Te felelősséged. Az esküvő is két ember közös döntése, de annak előkészítése, az esküvőszervezés azonban jellemzően a pár egyik felének (nem meglepően a csajoké ez a terep) a fő feladata szokott lenni. És itt jöhet képbe az, hogy a "főszervező" bizonyos kérdéseket maga is átgondol, megvitatásra feldob és bedob a közösbe. Ehhez adok néhány szempontot most nektek, talán ad új perspektívát azoknak, akik éppen nyakig benne vannak az esküvő-szervezésben.
Ideális esetben a házasságra készülő párok mindenben egyetértenek, közös értékekkel rendelkeznek, autonóm személyiségek, akik rendkívüli empátiával egymás szempontjaira is figyelnek, tökéletesen egybevágnak az elképzeléseik a saját esküvőjükről, és egyetlen szó vita nélkül 10 perc alatt egyeztetik a részleteket, majd egymást megcsókolva boldogan összeölelkeznek. Khmmm... te láttál már ilyet? Én még nem. És nem is baj. Hiszen ez egy jó együttműködési és kommunikációs főpróba a házassághoz: hogyan tudom képviselni a saját elképzeléseimet úgy, hogy a másik fél is megtehesse ugyanezt és a megszülető kompromisszumok elfogadhatóak legyenek mindkettőnknek.
A nagy kérdések
Az esküvő kitalálásával és előkészítésével sokszor az a baj, hogy elveszünk a részletekben. Illetve még inkább az, hogy csak a részletekkel foglalkozunk. A nagy, végső - szinte filozofikus - kérdések sokszor szóba sem kerülnek. Pedig érdemes lenne róluk merengeni, megfogalmazni és párosan megvitatni, mert a házasság az egyik legjelentősebb történés az életünkben, nem egy pár óráig tartó csilivili ceremónia, hanem (jó esetben) hosszútávra szóló döntés és felelősségvállalás. Ennek látható, nyilvános, magunk és mások számára érzékelhető megnyilvánulása és megtestesülése maga az esküvői szertartás. Egyáltalán nem mindegy, hogy miben vagyunk benne azon a napon (és itt nem elsősorban a ruhára gondolok...), és ez mit üzen nekünk és másoknak arról, mi kik vagyunk és mit gondolunk magunkról, a kapcsolatunkról és a jövőnkről. Hogy mik ezek az alapvető kérdések, amelyek ugyan cseppet sem operatívak, de nagyon fontosak? Például ezek:
Milyen értékek fontosak nekem személyesen az életemben?
Milyen közös értékeink vannak párként?
Hogyan képzelem én és képzeljük közösen a jövőnket 5-10-15 év múlva?
Mi az, amiből nem szeretnék "engedni" és mi az, amiben kompromisszumkész tudok lenni?
Kik, milyen személyek a szerves részei az életemnek, akikre most és a jövőben is számíthatok, akik fontosak nekem, akiket szeretek?
Mire számítok, miben változik az életünk a házasság után; és mi az, ami nem változik azután sem?
Én személyesen és mi közösen, párként milyen eszközökkel, stratégiával tudunk leginkább úrrá lenni a nehézségeken?
Milyen közös pillanatokra emlékszem a múltból, amikor mi ketten felhőtlenül boldogok és felszabadultak voltunk? Hogyan lehetne hasonlókat minél többször megélnünk?
Nem tudom hányan beszélgetnek hasonló kérdésekről az esküvőjük előtt, hiszen ez a legbelsőbb intim szférája egy párnak... De ami az esküvőkön és az esküvő-szervezésen látszik, az sokszor inkább valami rémisztő összképet mutat - kívülről nézve. Mindenki tökéletes esküvőt szeretne. De mitől lesz valójában tökéletes a Te esküvőd?
Pórázon tartani a fenevadat
Egy találó cikk-részlet a wmn.hu-ról, ami jól kifejezi azt, mire gondolok:
Egy darabig sikerül pórázon tartanunk a fenevadat. Szentül megfogadjuk, hogy a mi esküvőnk másként történik majd, itt nem lesz idegőrlő szervezés, sem százezres költségek, minden egyszerűen zajlik, és a szerelemről szól majd, mi pedig nem és nem válunk hárpiává.
"Aztán belelapozunk az első esküvői magazinba. Végighallgatjuk a szülők kéréseit, álmait. Megkóstoljuk az első cukrászati álomtortát, és miután megvolt az első kétórás beszélgetés a barátnőkkel, ami kizárólag a szervezésről szólt, már elvesztünk. Az esküvő egy darabig kedvesen mosolygott, jól viselkedett, de ez csak az álca volt, most kitátja fogakkal teli habzó száját, elharapja a pórázt, és szabadon garázdálkodik. Megtámadja a rokonságot, jóízűen csámcsog a leendő férj lábszárán, nem menekülhetnek előle a kollégáink sem. Az esküvő végérvényesen elszabadult, mi pedig loholunk utána, és megpróbáljuk visszaszerezni a felette való irányítást. Hahh, micsoda meddő vállalkozás… Amikor eljön a szabadulás pillanata, és a dög kimúlt, már rég vége az egész ceremóniának. Ott ülünk hajnalban feltört lábbal, konfettivel a hajunkban, hullafáradtan, elégedetten, hiszen az egész vendégsereget megetettük, megitattuk, szórakoztattuk, és hiába a több pohárnyi alkohol, nagyon is józannak érezzük magunkat. És házasnak. Most már nyugodtan odébb rúghatjuk az esküvő tetemét, meg se moccan. Elvégezte a feladatát." Fenyvesi Zsófi - wmn.hu
Olyan, mintha az esküvő-ipar (mert tényleg egy külön iparágról van szó!) és a társadalmi konvenciók, a családi elvárások meg a modern trendek és magazin-bullshitek egyesült erővel átvennék az irányítást felettünk és gyártanának helyettünk egy "tökéletesesküvő-forgatókönyvet" - amin aztán végigkergetnek minket, kifosztanak minden vagyonunkból (sokszor a méltóságunkból is) és aztán a NAGY NAP utáni hajnalon ott heverünk hullafáradtan és örülünk, hogy túlvagyunk az egészen. Ez is megvolt. Csak kicsit csalódottak vagyunk. De majd elmúlik.
Amikor mindenki jobban tudja...
Lássunk néhány tipikus dialógust (népszerű romkomokból biztos mindenkinek ismerős lehet... vagy házas barátnők beszámolóiból... vagy saját élmény, ha már épp a dolog közepén vagy... ez bizony a kőkemény valóság):
ANYA/ANYÓS: Az nem lehet, hogy a Miciéket nem hívod meg kislányom, mi is ott voltunk 12 éve a lányuk esküvőjén, az úgy illik, hogy vissza kell őket hívni! Hogy azóta egyszer sem beszéltünk velük és hogy fullalkesz a Karcsibácsi... az most nem lényeges, majd megoldjuk valahogy, de meg kell hívni őket! Ahol 100 vendég elfér, ott 102 is elfér.
NAGYBÁCSI: Mi az, hogy nem lesz menyasszonytánc? Olyan nincs! Az úgy illik, hogy legyen! Hát még csak meg se táncoltassam az én kicsikémet? Csak annyit mondok, én biztos több pénzt fogok adni nektek, mint a többiek, erre bizton számíthattok.
VŐFÉLY: A menyasszony cipőjéből pezsgőt ivást bizony nem lehet kihagyni, azt követelni fogja a vendégsereg. Az úgy szokás, hogy legyen! Nem kell megrémülni a "vicces" feladatoktól, más is túlélte már. A vendégek meg szórakozni akarnak, ezt tudomásul kell venni!
BARÁTNŐ: Nem mondod, hogy rózsaszín-szürke lesz a színkombináció a dekorációban? Az már olyan ódivatú. Most a türkiz-mogyoróbarna a menő. Még áttervezhetjük az egészet, küldök át képeket!
ESKÜVŐSZERVEZŐ: Nem, a lufielengedés már nem divat, helyette küldök át 5 másik show-elem javaslatot, amelyek nagyon ötletesek és eredetiek. Valami különleges kell a ti esküvőtökre! Amire azt mondják a vendégek: na, ilyet még nem láttunk, hogy ők milyen kreatívak! Csak egy kis pluszköltség, de ettől lesz egyedi a dolog.
AZ ÉTTEREMVEZETŐ: Persze a húslevest meg a rántott húst nem lehet kihagyni - az kérem szépen szériatartozék, az idősebbek miatt kell. De illik valami modernet is kínálni, vannak ezek a sajtgolyócskák és minipástétomok előételnek rukkolával. Meg desszertnek is kell valami, ami nem a szokásos torta, a csokimussztól mindenki el lesz ájulva, valódi eper lesz a tetejükön - ugyan nincs szezonja, de lássák a vendégek, hogy ti nagyvonalú vendéglátók vagytok!
A RUHAKÖLCSÖNZŐS: Azt a modellt nem javasolnám, az túl régimódi. Nézd meg a legújabb trendeket a kifutón: már nem a szűzies a divat, hanem a kacér. Kell valami szexi arra az esküvői ruhára! Na, ugye - egy kis dekoltázs, felpolcolt cici és a fűzővel vékonyra húzott derék csodákra képes! Azt a néhány óra kellemetlenséget meg ki lehet bírni, csak egyszer van ilyen az életben!
Tudnánk folytatni, ugye? :-) Ami egy vicces vígjátékban szórakoztató cukiság, az a saját életünkben rémálom tud lenni. És sokszor még bevallani sem merjük, hogy rémálom, csak jóképet vágunk hozzá és mosolygunk. Mert az úgy illik.
Mit tudsz tenni, hogy tényleg rólad és rólatok szóljon a saját esküvőtök?
1. Saját belső igényeink megfogalmazása. (Mi legyen az alapértéke, tartalma, hangulata, üzenete az esküvőnknek)
2. Saját ceremónia-igényünk megfogalmazása. (Hol, mikor, mit, kikkel, hogyan, miben, mennyiért)
3. Tájékozódás a lehetőségekről.
4. A párunkkal való közös egyeztetés és megbeszélés. (Ahol mindenkinek joga van a saját igényei és vágyai kifejezéséhez és törekszünk a leginkább elfogadható közös megoldásra).
5. Ha szeretnénk, néhány szakértő vagy bizalmi ember (családtag, barát) felkérése arra, hogy adjon tanácsot, támogatást néhány kérdésben (vendéglista, dekoráció stb.).
6. Minden más esetben és kéretlen tanácsok, "nyomasztás" esetén: HATÁRHÚZÁS. Kedvesen, de határozottan kifejezni: "Ez a mi esküvőnk. Mi így szeretnénk."
Nagyjából ebben a sorrendben és az utolsó lépést különösen szem előtt tartva. Mert ez a ti esküvőtök. Nem az anyósé, nem a barátnődé, nem az étteremvezetőé és nem az anyakönyvvezetőé, hanem a tiétek.
A jó példák
Az enyém elég jól sikerült - azaz nekünk jó volt és tetszett és szívesen gondolunk rá vissza. Attól eltekintve, hogy már 5 hónapos terhes voltam az első fiammal és már délután 4-re teljesen bekeményedett a hasam az izgalmaktól, aztán az esti buliról haza is mentem feküdni, mert már lépni se bírtam a fáradtságtól. Erre végülis számítottam, hogy el fogok fáradni, nem volt meglepetés a testi fáradtság. De ezenkívül az egész eléggé rólunk szólt. Nem volt tökéletes, de nem is vártam, hogy az legyen. Nem volt nyomtatott, aranybetűs meghívónk, mert pénz- és papírkidobásnak éreztük, helyette csináltunk közösen egy vicces meghívó-plakátot kézzel, amit lefotóztunk és körbeküldtük mindenkinek emailben. Olyan helyszínen volt az esküvőnk, amit nagyon szépnek éreztem. Azok az emberek voltak ott és pont annyian, akik tényleg fontosak az én és a férjem életében. Egyszerű és rendhagyó volt a polgári ceremónia. Nem volt egyházi esküvő, mert nem vagyunk vallásosak. A ruhám szép volt és extra kényelmes, de nem klasszik esküvői ruha, hanem "csak" egy alkalmi ruha. Nem volt lagzi. A szűk családdal volt közös ebéd egy klassz étteremben. Este pedig buli a barátokkal egy laza szórakozóhelyen, ahol táncolni is lehetett. Viszonylag olcsón megúsztuk ezt az egészet. Nem kértünk pénzt és drága nászajándékokat a vendégektől, helyette egy könyvet vagy filmet - ami neki fontos vagy jónak tartja és egy jókívánságot egy dobozba. Így senkinek nem volt kínos, hogy vajon mit vegyen és mennyiért. Lett egy csomó klassz könyvünk és filmünk. Egy barátnőm fotózott és egy másik barátnőm készítette a sminkemet. Sokat röhögtünk.
Nekem nagyon tetszik ez az ötlet is. Bátorság kell hozzá, de rendkívül emlékezetes lehet egy életre.
De jártam már jól sikerült és felszabadult hangulatú esküvőn turistaházban, kerti pikniken, múzeumban, falusi művelődési házban hagyományos lagziban - mert nem a kellékeken, a helyszínen és a "show-elemeken" múlik a dolog. Azon múlt, hogy akikről szólt ez az egész, az ifjú pár: azt szerették volna, az volt nekik fontos, abban érezték jól magukat. És remek esküvőjük volt. Hagyományos vagy éppen teljesen rendhagyó módon.
Ur Anita
coach
-----------------------------------
Sokszor elakad az ember, ha egyedül-kettesben vagy ellenszélben kell ilyen komoly ügyekben dűlőre jutnia... Ha úgy érzed, jól jönne a támogatás az esküvőtökre vonatkozó "fontos kérdések" átbeszélésében, akkor egy egyedülálló esküvőre készülős coaching-ajánlatot vehetsz-vehettek igénybe - bármikor az esküvőtök előtt!
A 4 alkalmas coaching első két alkalmán külön-külön találkozom a menyasszonnyal és a vőlegénnyel, hogy az egyéni igényeiket átbeszéljük - szabadon, egymás befolyásoló hatása nélkül. Majd ezt követi két alkalom, amikor közösen, kettőtökkel dolgozunk együtt az esküvőtökre (és az azt követő jövőtökre) vonatkozó kérdéseken - megoldásközpontúan, jó hangulatban, végig arra fókuszálva, ami nektek fontos, ami a ti kapcsolatotokat erősíti. Nincsenek párkapcsolati tanácsok, kioktatás vagy "így kell-így szokás" megmondás - hanem a ti vágyaitok, igényeitek felszínre hozása és az erre épülő tervezés adja a coaching-beszélgetések gerincét, amiből mindketten csak profitálni tudtok!
Jól hangzik? Ez épp neked-nektek való lenne? Akkor itt tudsz bejelentkezni hozzám vagy érdeklődni a részletekről.
