2017. feb 12.

A flow-ról, nem dióhéjban 2.

írta: ur.anita
A flow-ról, nem dióhéjban 2.

breeze-1578424_1920.jpg

Az előző részben volt szó boldogságról, élvezet és öröm különbségéről, tudatosságról és a kihívó, de nem lehetetlen feladatokról. Ha nem olvastad, kezdd itt. Innen folytatjuk most: olvashatsz a flow nyolc jellemzőjéről, az autotelikus élményről, és arról, hol érdemes elkezdeni az önfejlesztést ezen a téren. Neked mikor volt utoljára flow-érzésed?

Honnan tudom, hogy tényleg flow-élmény az, amit átélek? Azt hiszem, nem fontos tudni, úgyis érezzük, hogy éppen abban van/volt részünk. A megélés szintjén tehát nem szükséges tudatosan működnünk, az áramlat, a tökéletes élmény sodrása úgyis magával ragad minket.

A flow nyolc jellemzője

Arra azonban lehet készülni, hogy a meglévő tevékenységeinket elmélyítsük vagy újakat próbáljunk ki, és épp ezért érdemes számba venni, mi a nyolc alapvető eleme a flow-élmény keletkezésének:

1. olyan a feladat, amelynek elvégzésére van esélyünk

2. összpontosítunk arra, amit csinálunk

3. a céljaink világosak

4. azonnali visszacsatolás áll rendelkezésünkre

5. erőlködés nélkül cselekszünk (ami nem zárja ki a kimerítő fizikai teljesítményt)

6. érezzük a saját tevékenységünk feletti kontrollt

7. megszűnik a léttel való foglalkozás (a mindennapi élet kellemetlenségei és aggodalmai)

8. megváltozik az időérzékelésünk

Ezek kombinációja az öröm olyan mély érzését képes megadni számunkra, amelyről úgy érezzük, megér minden fáradságot. Érdekes módon ez az érzés életkor-, nem-, tevékenység-, sőt még kultúra-független is - vagyis egy olyan univerzális élmény, amelyet mindenki hasonlóképpen ír le:

Majdnem ugyanúgy érezte magát a távúszó a La Manche-csatorna átúszása közben, mint ahogy a sakkozó egy mérkőzésen vagy egy hegymászó a meredek szikla megmászása közben. A vonósnégyest író zeneszerzőtől a bajnoki kosármeccset játszó gettólakó tizenévesekig mind ugyanazt a fontosabb részleteiben megegyező érzést élték át.

Egy hegymászó ezt így fogalmazta meg: "Annyira belefeledkezel abba, amit csinálsz, hogy nem tudsz különbséget tenni önmagad és a tevékenység között."

adventure-1834841_1280.jpg

 

Az autotelikus élmény

A tökéletes élmény egyik legfontosabb jellemzője, hogy önmagában hordozza a jutalmát, vagyis autotelikus. Az autotelikus szó görög eredetű, az auto ('ön') és a telos ('cél') szavak összetételéből származik. Vagyis olyan tevékenység, amit nem a jövendőbeli haszon reményében végzünk, hanem egyszerűen magának a tevékenységnek a kedvéért. Az ellentéte az exotelikus tevékenység - a pusztán külső okokból végzett tevékenység. Ilyen például az éves adóbevallásunk megírása - azt hiszem, viszonylag kevesen éreznek közben flow-élményt. :-)

A legtöbb általunk végzett tevékenység azonban nem tisztán egyik vagy a másik, hanem a kettő keveréke. Sok autotelikus élmény úgy kezdődik, hogy külső okok miatt és nem belső késztetésre kezdünk bele. Erőfeszítést igényel és lehet, hogy kezdetben még idegenkedünk is tőle. De mivel egy idő elteltével egyre jártasabbak leszünk az adott dologban, pozitív visszacsatolást kapunk a készségeinkről, ami újabb fejlődésre ösztönöz minket, így a tevékenység idővel önjutalmazóvá válhat. Ez abból a szempontból jó hír, hogy akár a "nemszeretem"-nek indult projektjeink is válhatnak idővel autotelikus élménnyé, ha megtaláljuk bennük az egyre magabiztosabb elsajátítással együttjáró, önmegerősítő örömöt:

Az autotelikus élmény egy másik szintre emeli az életet. Az elidegenedés átadja a helyét az elkötelezettségnek, az unalmat felváltja az öröm, a tehetetlenség átváltozik az uralom érzetévé, és a pszichikai energia nem vész el külső cél szolgálatában,ehelyett az Én-érzetet erősíti.

Jó példa erre a futás, legalábbis az én életemben. Huszonéves korom eleje óta többször kezdtem már újra. Számomra ez az egyik leginkább flow-érzést nyújtó mozgásforma - az eddig kipróbáltak közül. De mindig nagy gyötrődéssel indul az eleje, az első néhány hét borzalmas "ólomból van a lábam + kiköpöm a tüdőmet már 200 méter után" érzéssel jár. Az elején még újra és újra emlékeztetni kell magamat valami kitűzött külső célra (lefogyni, izmosodni, jobb erőnlétűnek lenni, még nagyobb távot lefutni), hogy egyáltalán felhúzzam legközelebb is a lábamra a futócipőt. Viszont megtapasztaltam már néhányszor, hogy eljön az a pont néhány hét vagy néhány hónap kitartó futás után, amikor már azért futok, mert jó. Mert elképesztően jólesik, visz a lábam magától, hiányozna, ha kimaradna egy alkalom - vagyis már önmagáért a futás élményéért futok. És ezért kezdem újra akár többévnyi kihagyás után is, újabb kezdeti küzdelmek árán, mert megvan az emlékem erről az elérhető áramlat-élményről, amit képes vagyok megélni a futás által.

run-1749410_1280.jpg

 

Milyen tevékenységgel kezdjünk?

Szinte bármilyen tevékenység alkalmas arra, hogy számunkra flow-élménnyé váljon. Ami egyikőnknek unalmas, érdektelen, fárasztó vagy ijesztő elfoglaltságnak tűnik, az másoknak a lehető legjobb, ami történhet velük. Senki nem kényszerít minket arra, hogy sziklát másszunk, hosszútávot fussunk, agysebészek legyünk vagy megtanuljunk egy hangszeren játszani. Mindegyik flow-élményt jelenthet másoknak - de nem biztos, hogy épp nekünk. Ilyenkor mindig eszembe jut a nagymamám, aki szenvedélyesen szeretett a kertben gyomlálni és kapálni, és biztos vagyok benne, hogy valamiféle nagyon mély, meditatív örömöt élt meg e monoton és fárasztó tevékenység közben, amit más a háta közepére se kívánt volna. A saját flow-élményünk tehát legalább annyira a sajátunk, csak ránk jellemző, csak saját tapasztalati úton bejárható dolog, mint például a minél teljesebb örömünk megtalálása a szexben. Senki nem képes rá helyettünk és senki nem tudja jobban nálunk, mi is a legjobb nekünk.

Csíkszentmihályi azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek a többinél nagyobb eséllyel váltanak ki áramlat-élményt.

Ezek a tevékenységek azért segítik elő az áramlat-élmény megjelenését, mert eleve olyanra tervezték őket, hogy segítségükkel a tökéletes élmény könnyebben elérhető legyen. Jártasságot igénylő szabályaik vannak, célokat állítanak fel, visszacsatolást biztosítanak és lehetővé teszik a tevékenység feletti uralom gyakorlását. Megkönnyítik az elmélyülést és az összpontosítást azzal, hogy a tevékenységet a lehető legtávolabbra helyezik a mindennapi lét "valódiságától".

Ezeknek a tevékenységeknek ugyanis az elsődleges funkciói között szerepel az örömteli élmények biztosítása. Hogy mik ezek? A játék, a művészet, az ünnepélyek/szertartások és a sport. Érdemes tehát itt, ezeken a területeken kezdenünk a saját "flow-tanulásunkat"! Az viszont ezekre a tevékenységre is igaz, hogy önmagukban, a mi viszonyulásunk és bevonódásunk nélkül ezek sem csodaszerek. A nyitott hozzáállást, a kíváncsi kísérletezést és a többszöri - akár erőfeszítést jelentő - próbálkozást és kitartást azonban mindenképpen megéri egy-egy új tevékenység bevonása az életünkbe: legyen az társasjáték, tánc, rajzolás, kórusban éneklés, meditálás vagy egy új mozgásforma. A kulcsfontosságú tényező azonban mi magunk vagyunk, ahogyan mi vagyunk benne egy cselekvéssorban: a hogyan tehát sokkal fontosabb a mit-nél.

FOLYT. KÖV.!

forrás: Csíkszentmihályi Mihály: Flow  - Az áramlat (Akadémiai Kiadó, 1997)

Ur Anita, coach

www.coachingneked.hu

 

 

 

 

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Szólj hozzá

flow boldogság-projektek boldogságtudomány