Napi hány perc? Hány óra? És pontosan mit olvasol? Mit nézel? Hogy érzed közben magad? És közvetlenül utána? Tudatosan alakítod a közösségimédia-fogyasztásodat vagy sodródsz az impulzusokkal? Én néhány hónapja gyökeresen átalakítottam a fb-hírfolyamomat. Azóta inspiráló magazinként, értékes időtöltésként, hasznos kikapcsolódásként használom ezt a platformot. Nem volt nagy ördöngösség, megosztom veletek, hogyan és mit csináltam.

Nem hiszek abban, hogy a rendszerek eleve rosszak lennének, teljesen megváltoztathatatlanok és abszolúte károsak. Természetesen nem a diktatúrákról, az elnyomásra, kihasználásra vagy becsapásra épülő rendszerekről beszélek. Hanem úgy általában a rendszerekről, amelyek körbevesznek minket: iskolarendszerről, munkahelyi szabályokról stb... és a közösségi médiáról. Inkább arról van szó, hogy kihagyjuk ebből az egészből a saját felelősségünket. Azt, hogy mi is aktívan tudunk ezekben létezni, aktívan tenni a saját jóllétünkért (és másokéért). A rendszerek alapvetően nem az egyén jóllétére lettek kitalálva: üzleti, hivatali, hatékonysági vagy egyéb funkcionális érdekek által vezéreltek, de legtöbbször igenis tehetünk egy icipicit azért, hogy nekünk valóbb legyen az a világ, ami körülvesz minket. Kényelmes dolog panaszkodni és fanyalogni, de semmit nem tenni azért, hogy más legyen valami. Kezdd a facebook-hírfolyamodon a változtatást - ez elsőre kicsit könnyebb lesz, mint mondjuk a magyar egészségügyet megváltoztatni. :-)

A közösségi média a mindennapjaink része, amelyet sokszor szidunk, mégis használjuk; úgy érezzük, hogy haszontalan időtöltés, mégis ott ragadunk órákra. De nem gondolom, hogy teljesen ki kellene iktatni az életünkből, mivel rengeteg előnye van: vásárlás, tájékozódás, programszervezés, kapcsolattartás, közösségépítés, tanulás stb. szempontjából. Komplex, modern és végtelen lehetőséget magában rejtő rendszer, amit kár lenne teljesen kizárni. Nem hiszem, hogy megnyugtató megoldás a totális elzárkózás annak érdekében, hogy megőrizzük az integritásunkat, a komfortérzetünket és megóvjuk magunkat a függőségtől. Igaz ez alkoholra, játékra, bulira, munkára... mindenki behelyettesítheti, amivel akarja. Sokkal inkább látom a saját érdekünket és fejlődésünket szolgáló megoldásnak, ha felülvizsgáljuk a saját gyakorlatunkat és új irányt szabunk, változtatunk ha szükséges - mondjuk minőségi és mennyiségi szempontok beiktatásával.

Zavarnak a cicás videók, az álhírek, a kattintásvadász posztok, a mindig füligérő mosolyos és tökéletes életet élő ismerősök, meg folyton a superfood reggelijüket posztoló kollégák? De miért kellene "tűrni", hogy ezek legyenek dominánsak? Nem vagyok facebook-guru, de néhány teljesen laikus, pár perces munkával járó kattintással élhetőbbé, hasznosabbá és élvezetesebbé tettem a hírfolyamomat. Döntések és választások - mint annyi más, ez is erről szól: hogy vesszük a fáradságot+bátorságot és letesszük a voksunkat valami mellett, értékalapú döntéseket hozunk, ami azt is jelenti, hogy valamit nem választunk - és ezt is vállaljuk.

Én így csináltam:

A két fő szempontom ez volt: mennyiség és minőség

MENNYISÉG

Szabtam egy napi időhatárt magamnak. Kb. fél óra. Ezt én okénak gondolom - mindeni maga tudja eldönteni, hogy neki mennyi az oké. Nem mérem stopperrel, és igen, van amikor több ennél, mert olykor pl. az Örömterv oldalán előre időzítek több bejegyzést is, és az persze több, mint fél óra. De maximum egy óra. Engem ez megnyugtat, hogy tudtam határt szabni, nem voltam túl szigorú magammal, élhető és élvezetes maradt így az az időtartam, amit ezzel töltök, de egyáltalán nem megy más kikapcsolódási forrás vagy tevékenység és az élő kapcsolataim rovására. Mert a kulcs nem is az idő, hanem az, amit az alatt az idő alatt nem csinálsz. Nem mozogsz, nem beszélgetsz, nem kapcsolódsz élőben másokhoz, nem alszol, nem könyvet olvasol vagy nem tanulsz/dolgozol...

MINŐSÉG

Ez nagyobb munka volt.

1. Beállítottam néhány kedvenc oldalamat, hogy első helyen jelenjenek meg a hírfolyamomban

Így csináld: az adott oldalra kattintva a KÖVETED gomb (előtte lájkold az oldalt, ha még nem tetted meg), kattints rá és a legördülő menüből válaszd a MEGJELENÍTÉS ELSŐKÉNT menüpontot. Ezek az oldalak fognak a hírfolyamod elején megjelenni! Ha az Örömtervet is beállítod, annak külön örülök. :-)

2. Alaposan átnéztem az ismerőseimet és szelektáltam őket abból a szempontból, hogy ki az, akinek a bejegyzéseit látni szeretném

Azokat már rég letiltottam, akik tényleg vállalhatatlanok voltak számomra, mert pl. szélsőséges tartalmakat osztottak meg. 1-2 ilyen volt, de ők már évekkel ezelőtt repültek az ismerőseim közül. A többieknek meg alapvetően örülök és jó, hogy vannak, mert emlékeztetnek erre-arra, meg jó látni időnként, hogy mi van velük és tartani a kapcsolatot velük.

De nem feltétlenül szeretném látni, hogy egy vadidegen gyerek melyik napszakban mit csinál - mert volt olyan ismerősöm, aki naponta többször posztolt fotót a cuki gyerekéről: Pistike bilikézik, Pistike spentótot eszik, Pistike tornyot épít... a kis drága... de naponta 5x? Nem, nem érdekelt ez a részletesség. Ahogy az sem, hogy ma mennyit futott valaki egy fitness-app szerint, ami mérte, hogy 1,3 km-t futott. Nem értem, miért gondolta, hogy ez másnak releváns infó. Legalább írt volna mellé vmi sztorit, hogy ma piros gatyában futottam, ma leszart egy madár futás közben... vagy valami ilyesmi - de semmi ilyen nem volt. Aztán ott vannak azok, akik Kiszel Tünde és egyéb nóném celebek viselt dolgait osztják meg. Na, ne már, hogy ezek kerülgetésével töltsem az időmet! Meg ott vannak még a rémhírek megosztói (lelőtte, széttépte, kirabolta, feldarabolta), az áltudományos baromságok elkötelezett követői (nem, nem akarok oltásellenes cikkeket olvasni), a folyton krémes-recepteket megosztók (cukorbeteg vagyok, nem akarom szívatni magam...) és a minden sarki kávézóból, teszkóból és nyilvános helyről bejelentkező lelkes szelfizők (persze mindig fullsminkben, az előnyös profiljukkal a kamerába nézve).

Ne ijedj meg, nem kell végleg megszakítani a kapcsolatot velük, nem fognak tudni róla, bármikor benézhetsz újra hozzájuk, ha kedved szottyan rá... csak ezt kell tenned: amikor megjelenik a posztjuk a hírfolyamodban, akkor a poszt sarkában jobb oldalon fönt kattintás a három pöttyre és:

a) Bejegyzés elrejtése (Kevesebb ilyen bejegyzést szeretnék látni)

vagy

b) XY követésének leállítása (Nem szeretném látni a bejegyzéseit, de az ismerőse maradok).

Minden ilyen szelektálással alapjaiban változik meg a hírfolyamod és lesz egyre inkább olyan, amit tényleg látni szeretnél!

3. Lájkoltam és követni kezdtem egy csomó olyan új oldalt, ami tetszik és amit látni szeretnék

Az én elvem ez volt: legyen egy magazinszerű, inspiráló, okos, kultúra-domináns tartalma a hírfolyamomnak; a kedvenc ismerőseim személyes bejegyzései mellett, ami természetesen a fő érv a maradás mellett. Szóval legyen olyan, mint egy drága női magazin - amit nem veszek meg, mert sajnálom rá a pénzt és mert a legdrágább sem elég jó -, amibe jó belelapozni. Szórakoztató, kikapcsoló, minőségi.

Ilyesmiket kezdtem el követni:

Nő a tükörben (Az Esti szép rovat egy igazi kincs!).

Vagy a Mai Manó Ház oldalát (imádom a fotóművészetet).

Vagy például ha marketing, akkor ez: Personal branding (mert ezen a területen annyi a szemét...).

Vagy itt van például a Manzárd Café (szuper kreatív inspirációk- nekem nagy igényem van az efféle vizuális "ingerlésre").

A Turista Magazin remek hazai kirándulóhelyeket és úticélokat mutat be - nem kell agyalni, hogy hova menjünk hétvégén.

Bár mostanában nem mindennap jön új kifejezés, de ez meg a fejlődésemet szolgálja minimális erőfeszítéssel (borzalmas, mennyire kopik az angolom...): Minden napra egy angol kifejezés.

4. Aktualizáltam a csoporttagságaimat

Mert belép az ember egy "bútorfestő", egy "tortakészítő" meg egy "idén szülök" csoportba. De aztán lefesti azt a bútort, megsüti élete első tortáját és megszüli idén a gyereket. És többé nem releváns az a csoport, viszont kapja a bejegyzéseket továbbra is. A főoldali bal menüben a Csoportok menüpontban át tudod nézni az összes csoporttagságodat és ki tudsz lépni azokból, amelyek már nem aktuálisak.

Utána tudsz olyat keresni, ami mostanában érdekel vagy nem csupán átmenetileg, hanem hosszabb távon is foglalkoztat. Az önfejlesztés pont ilyen lehet, szeretettel várlak az Örömterv bloghoz kapcsolódó új, zárt csoportomban! Itt minden olyan témával találkozhatsz, amit az Örömterv blogon már megszoktál, extrákkal és személyes kommunikációval megspékelve. Csatlakozz itt: ÖRÖMTERV ZÁRT CSOPORT.

Az eredmény: a Facebook nyilván továbbra is egy üzleti alapú modellként működik (ezt jobb elfogadni); még akkor is, ha Zuckerberg legújabb kommunikációs nagyágyúja az, hogy szeretné boldogabbá tenni azokat az embereket, akik a Facebookot használják (ez nagyon klassz szándék, de azért ne tőle várjátok a boldogságotokat); és a Facebook továbbra is szinte mindent tud rólam: az érdeklődési körömtől kezdve a vásárlási szokásaimig (ezt is jobb elfogadni)... viszont a lehetőségekhez mérten én is kimaxoltam azon előnyeit, amit ez a közösségimédia-felület nyújthat.

Neked van hasonló tipped, hogyan használhatod hasznos-értékes erőforrásként az ilyen platformokat?

Ur Anita, coach