2018. jún 13.

Balaton, nyár, kikapcs, gasztro

írta: ur.anita
Balaton, nyár, kikapcs, gasztro

nyar.jpg

Három nap a Balatonon. Zánka. Úttörőtábor? Nem. Zsírban tocsogó lángos? Nem. Társaság, buli, fanta? Nem. Egyedül töltöttem három napot a Balatonon. Pihentem. Jókat ettem. Azzal töltöttem az időt, amivel jólesett. Balcsis útitipp kikapcsolódni vágyóknak.

Ciki egyedül utazni? Vagy kínos? Unalmas? Legalábbis furcsa? Egyiket sem gondolom. Nekem létszükséglet. Három gyerek mellett évente egyszer szükségem van erre a luxusra. Elképesztően értékes az az idő, amikor nem csupán egy-egy lopott órában próbálom csúcsra járatni az énidő elcsépelt műfaját. Ha pedig 72 órányi idő áll rendelkezésemre, az szinte maga a paradicsom!

Idén a Balatont néztem ki célpontnak, szigorúan előszezonban, még június elején, mert tömegre és diszkózajra a legkevésbé sem vágytam. Bevallom, nekem a Balaton igazából a Balaton-felvidék. Nincs nosztalgikus, retro gyerekkori élményem a balatoni családi nyaralásokról, mert soha nem jártam gyerekkoromban a Balatonon, először egyetemista koromban nyaraltam ott. Szóval nekem nem lábad a szemem könnybe egy SZOT-üdülő láttán: hogy "emlékeztek, itt ettük a májkrémet a dzsörzé, csíkos fürdőruhánkban". De megértem, hogy mindenki, akinek van némi gyerekkori kötődése a Balatonhoz, ma is kellemes otthonosságot érez az elmúlt ötven év emlékeit megpillantva a parton.

Én viszont borzasztóan lehangolónak találom a még mindig domináns általános igénytelenséget. Mennyi idő kell még, hogy ez a gyönyörű, lenyűgöző szépségű tó nem a cimmerferis, gagyi, lehúzós, bódétákolmányos, ehetetlen kajás rémséget tolja az arcunkba? Nekem ezért a Balaton nem a balatonparti strandfíling, sokkal inkább a Balaton-felvidék, ahol ugyan akad ízléstelen, sznob műprovanszosság bőven, de még így is jobban jár az ember, ha szeretne kikapcsolódni.

Akkor legyen Zánka. Az a Káli-medence kapuja. A partra is le tudok menni csobbanni, meg a Káli-medence falvacskái is közel vannak. Viszek két könyvet is, mert fullesős három napot jósol az összes online meteoportál, pedig megnézek vagy négyet is, hátha... de mindegyik szerint bőrig ázok majd 3 napon keresztül. Nem baj, nem vagyok cukorból. Vonattal megyek. Kényelmes, elég gyors, viszonylag olcsó, sőt még a tisztasága is teljesen oké.

Szállás: Fügekert Bed & Wine

Ötcsillag. Egyetlen hibája van, ezt elmondom az elején, de nem ők tehetnek róla, ez egy adottság: a ház mellett megy el egy út, tehát van némi autóforgalom, meg reggel kukásautó. Nincs nagy zaj, de nem is az erdőközepe-csend. Ezenkívül tényleg minden tökéletes.

20180608_083200.jpg

Veranda a reggeli napsütésben

Szép, nagy ház; nagyon hangulatos, óriási verandával, ami a reggelik helyszíne. Néhány szoba, mindegyik ízlésesen egyszerű, stílusos, kényelmes, öröm a szemnek, van légkondi meg wifi. Hangulatos kis kertecske a névadó terebélyes, termő fügefával, pici gyerek-játszósarok, függőágy heverészésre. Barátságos légkör kívül-belül.

20180606_153952.jpg

A szobám: stílusos nyugalom

A reggeli CSODÁLATOS, nem tudom utoljára hol ettem ilyesmit (kutatok az emlékeimben... talán 15 évvel ezelőtt egy kis stájer panzióban, ott is meglepő volt, itt is). Terülj-terülj asztalkám, szemnek-szájnak egyaránt, csak neked, a saját asztalodra tálalva: helyi kézműves finomságok gourmet szervírozással, frissen sült péksütik, csúcsszuper a kávé, frissen facsart, házi gyümölcskoktélok, pohárkrém granolával. Komolyan mondom, már csak a reggeli miatt is érdemes itt egyszer megszállni!

20180607_083600.jpg

Ez a tökéletes reggeli. Vitát nem nyitok.

És ami plusz pirospont: az emberi tényező. Nem tudom, miért nem fordít erre kellő figyelmet mindenki, aki szolgáltatást nyújt, itt mindenesetre fordítanak. Pallag Dávid a séf, aki egyelőre a reggeliket készíti, hamarosan majd a grill-fókuszú vacsorákat is, meg ő szolgál fel, ő adja át a szobámat, és ő van ott, ha szükség van valakire - egyébként meg kapsz kulcsot és szabadon jössz-mész. Dávid közvetlen, jófej, kommunikatív - épp annyira, amennyire kell. Meg isteni reggelit készít. De ezt már említettem. :-)

Vacsorák: Neked főztem

Gasztromán vagyok. Otthon ennek mostanában kevésbé hódolok, mert betörtek a gyerekek, és eszem velük együtt a virslit, a borsófőzeléket, a halrudacskát, meg a paradicsomszószos spagettit. Este meg túl fáradt vagyok ahhoz, hogy fél 10-kor, amikor már mindenki békésen szuszog az ágyában, én még nekiálljak kacsamellet sütni, nyilván szigorúan rozéra, meggyes-chilis grillezett cékla-garnírunggal (ez az egyik specialitásom). Ilyesmi évente max. kétszer fordul elő - kész, ennyire futja mostanság a házi gasztrolelkesedésből. Így ha elmegyek és nem otthon eszem, akkor nem gyerek-comfortfoodot akarok enni végre, hanem valami izgalmasabbat.

20180606_160832.jpg

Kiülős. Még csónak is van

A Neked főztem gasztrokocsmának hívja magát, a kocsmát gondolom a lazaságra értik, mert azt nehezen képzelem, hogy ide egy felest bedobni üljön le valaki meló után. Lazának tényleg laza, egészen szuper, tágas és hangulatos terasszal. Igazi nyaralás-érzése van itt az embernek! Mindkét este ide sétáltam át vacsorázni a Fügekertből (kb. 100 m-re van, az utca túlsó felén). Klassz az étlap, helyi, friss, szezonális alapanyagokból, ahogy jobb helyeken szokás.

20180606_193413.jpg

Kacsa, édesburgonya, spárga

Remek a kaja, szép a tálalás, kedves a kiszolgálás, hideg a Káli Kövek rizling a poharamban. Jól vagyok, nagyon jól, bámulom a naplementét és vigyorgok.

20180607_142335.jpg

Rebarbarás tejpite gránátalmával

Egyszer élünk, még cukros desszertet is eszem, pedig azt nem szoktam, de most kell a "mindent szabad" érzés a lelkemnek, a hasnyálmirigyem meg dolgozzon ez egyszer turbóban, sajnálom.

Egy egész napos bringázás a Káli-medencében

Egy napra biciklit bérlek (a Fügekertben lehet kérni, odaszállíttatják) és egy ráérős, kiadós túrát csinálok a Káli-medencében. Nekem a bringázás maga a szabadság, mert pont jó a tempó, pont jó az erőfeszítés mértéke és pont örülök minden dombocska tetejének, amire felértem és amiről legurulhatok.

20180607_185450.jpg

Pad, ücsörgésre-szemlélődésre való

Megállok rét szélén vadvirágot szedni, útmenti feszületet megnézni, birkanyájat csodálni, levendulát szagolni. Körbejárom a falvakat, kinézem, melyik eladó házat venném meg, ha nyernék a lottón. Ezt:

20180607_114254.jpg

Eladó. Lehetne benne fogadó...

Fagyizni szeretnék a Kő fagyi?-ban Mindszentkállán, de az még sajnos nincs nyitva előszezonban hétköznapokon. Nyáron, ha ott jártok, próbáljátok ki, jókat hallottam róla! Aztán beülök ebédelni a Káli-medence klasszikusába, Köveskálon a Kővirágba. Valahogy túl puccos, túl divatos lett ez a hely az utóbbi években, ami nem biztos, hogy jót tett neki, de az biztos, hogy az ország legcsodálatosabb gasztro-udvara, legjobb túrógombóca és legnyáribb hangulatú étterme kategóriában továbbra is dobogós lenne!

20180607_122910.jpg

Kővirág. Magazinba illő exteriőr

Jó a Kővirágban üldögélni, igazi élmény ez a környezet, és az ételek is nagyon rendben vannak, én friss harcsát ettem, kovászos uborkás krumplisalátával.

Egyebek

Látványosságokhoz most nincs kedvem, mert mindent láttam már többször. Én inkább bóklászós, kedvemre, különösebb cél nélkül biciklizős napot csinálok, lassan csordogál az idő, nem sietek sehova, átkerekezek egyik faluból a másikba, úszom ezzel a strukturálatlan idővel, szabadsággal egész nap. De ha feltétlenül úticélokat akartok, akkor a Hegyestű és a Kőtenger, ezek errefelé a fő látványosságok.

Zánkára visszatérve, a falu határában megnézem a Gyógynövény-völgyet. Ha nem lennék ennyire kisimult, akkor zavarna, hogy a borsos árú belépőért egy zavaros koncepciójú, átláthatatlan, összevissza, gyomos óriás gyógynövénykertet kapok, meg egy kiállítóteret, ahol az interaktivitás abban nyilvánul meg, hogy papírfecnikre kézzel odafirkantott "tudtad-e?" kérdések vannak odatámasztva egy-egy szárított növényke mellé. Elég gáz. Pedig a hely jó adottságú és az ötlet is remek, akkor miért nem lehet ebből többet kihozni? De most még ez se zavar különösebben. Itt is ténfergek egy ideig ráérősen, kipróbálom a "zen-kertet", ahol sokáig elszórakozom azzal, hogy egy nehéz gereblyével csinos csíkokat és hurkokat húzok a kavicsos talajba. Már amúgy is eléggé zen voltam a mai nap után, most inkább csak izzadok. :-)

20180607_145043.jpg

Zenben vagyok

Hétágra süt a nap, a beígért 3 napig esik az eső sehol nincs, csak egy éjszakai frissítően heves zápor lett belőle. Lekerekezem még a partra csobbanni egyet: a zánkai strand erősen retró, de ápolt, tágas, szellős. Szerencsém van, most igazán lehet élvezni a Balaton lenyűgöző szépségét, csend van, nyugi, előszezon, öten lézengünk délután 5-kor a strandon. Nincs az a napolajos, izzadt test másik napolajos, izzadt testtel kontaktál nyári érzés, helyette tér van meg béke és a tó természetes szépsége. Menjetek elő- vagy utószezonban (is) a Balatonhoz, egészen más a hangulata, mint a július-augusztusi pörgésben!

*****

A posztban NINCS SZPONZORÁLT TARTALOM. Mindenért fizettem, mindenről a saját véleményemet írtam le - ha tetszik valami, próbáljátok ki ti is! :-)

Ur Anita coach; az Örömterv blog szerzője

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

utazás egotrip saját élmény