Valaki azt kérdezte most abban az egy hónapban, amíg júliusban otthon voltunk Budapesten, hogy na, milyen az új hazátok? Nekem nincs régi meg új hazám - mondtam -, nekem csak egy hazám van. Egy év érzelmi vulkánkitörései és norvég tapasztalatai.
Itt az utolsó, 3. része a "hogy vagyunk egy hónap után Norvégiában" sorozatomnak. A kezdőcsomag stratégiailag fontos része volt a gyerekek oviba való beszokása és a sulikezdés. Mélyvíz volt, mert az érkezésünk utáni héten már bele is csaptunk a lecsóba...
Aki nem olvasta, itt elolvashatja az 1. részt, az első egy hónapunk tapasztalatairól. Az előző részben leginkább a körülményeinket írtam le - amelyek a minőségi élet, természetközeliség, eső triászával jellemezhetőek. Most továbbmegyek, legyen mélyebb a merítés. Kihívásokról lesz szó - az első pár…
Címlaplány-kép. Mármint én nem annyira, csak a kompozíció. A széles mosoly épp ott és épp akkor viszont teljesen valódi, abban semmi mórikálás nem volt, repültem a boldogságtól. De azért persze nem minden fenékig tejfel... Az első hónapunk Norvégiában három gyerekkel.
Nagyon kellett már nekem ez a kiruccanás! Annyi minden feszített meg annyira leharcolt voltam már, hogy pont jókor jött ez a lélegzetvételnyi szünet. Egyébként konkrétan, fizikailag is lélegzetvétel volt ez a pár nap, annyira jó ott a levegő! Bergeni élménybeszámoló. Before+after állapotokkal és…
Minden év elején választok egy szót - csakis egy szót -, ami meghatározza majd az új évemet. Nagyon egyszerű, nagyon praktikus és jól látható ösvény ez később az év sűrűjében való elveszéskor: azonnal eszembe jut és egyértelműen kijelöli a hova továbbot. A 2019-es év vezérszava nekem az EGYENSÚLY…