Szükségem lenne egy jó ötletre! Ülj le és töprengj: gondolj, gondolj, gondolj! Ez már Micimackónak se jött be: egy árva innovatív ötlete se született. De akkor hogyan? Hogyan, milyen körülmények között, miféle hozzáállással és gyakorlatokkal születhetnek új és nagyszerű ötleteid?

Felkészülés egy prezentációra (miért én kapom mindig a legsz@rabb témákat?), a szakdolgozatom befejezése (még egy jó érv kellene, de honnan szedjem?), pénzügyi kérdések (most akkor miből is lesz nekem nyugdíjam 25 év múlva?), egy állásváltás dilemmái (még egy multi? kösz, nem!), a vállalkozásom fejlesztése (legyél más, mint a többiek! - ja, mintha az olyan könnyű lenne), a gyerekem nevelése (mert falra hányt borsóként pereg le róla minden szülői hegyi beszédem), a főnököm meggyőzése az elodázhatatlan fizetésemelésről (azt csak nem mondhatom, hogy mert én többet dolgozom, mint a Gizike?). KELL EGY ÖTLET!

Nem is beszélve arról a társadalmi nyomásról, ami ömlik felénk a reklámoktól kezdve, az Y-generáció innovációin keresztül, a startup-sikersztorikig: egy senki vagy, ha nincsenek jó ötleteid. Ami persze erős túlzás - jobb, ha nem várjuk el magunktól, hogy nonstop villanykörték villanjanak és pukkanjanak szét a szürkeállományunkban. Valójában nagyon kevés embernek vannak világmegváltóan jó ötletei. A legtöbb embernek legtöbbször egyetlen fia ötlete sincs egy problémára - vagy csak teljesen átlagosak és nyilvánvalóak: amelyek egyenlőek azzal, hogy nincs ötletük. De időnként mindenkinek lehetnek nagyszerű ötletei, amelyek igazán újszerűek, előrevivőek és új kapukat nyithatnak meg. Mert manapság tényleg nem az a kifizetődő, ha úgy csinálsz mindent, mint ahogy mások; hanem, ha úgy csinálsz mindent, ahogyan csak te csinálhatod. Ez pedig mindig egy ötlettel kezdődik.

Amerika történetének első 100 éve arról szólt, hogy ki tud minél nagyobb és hatékonyabb farmokat felépíteni. A második évszázadot a gyárépítési verseny uralta. Üdv mindenkinek a harmadik évszázadban!

Ez az ötletekről szól.

Seth Godin

Lehet, hogy nehéz elfogadni, de akkor is ez a globális valóság: ma elsősorban nem vérrel-verítékkel felépíteni, megtermelni, végiggürcölni, végrehajtani, jól megcsinálni kell valamit, hanem KITALÁLNI. Aztán persze ötletesen alkalmazni, implementálni a nagyszerű ötletünket. :-)

7 olyan ötlet következik, amely hatékony ötletkeltető lehet!

1. Felejtsd el, hogy EGY ötletre lenne szükséged!

Paradoxnak tűnhet, hogy ne foglalkozz vele, hiszen holnap kellene prezentálnod azon a nyomorult értekezleten, ahol a fejedet veszik, ha nem állsz elő egy remek ötlettel... De az általam javasolt ötletek szinte mindegyike - amelyet a témára vonatkozó, kreativitást vizsgáló kutatások is megerősítenek - erre a sémára épül: távolodj el tőle! Hogy aztán pont ezáltal kerülj közelebb hozzá. Az emberi elme ugyanis nem tud szűz, unalmas, akaratlagos helyzetekben (= íróasztalnál ülve, a kihűlt kávénk mellett, a képernyőt bámulva) kreatívan működni. Vészhelyzetben-krízishelyzetben tud (ennek szándékos előidézését azonban nem javaslom); és akkor, ha "békén van hagyva" és szabad asszociációkra és gondolatáramlásra van lehetősége.

Vagyis ha van egy kis időd még, akkor azt nagyrészt töltsd azzal, hogy MÁST CSINÁLSZ - lehetőség szerint nem agyalva tudatosan az egyetlen tökéletes ötlet kitalálásán. Csinálj mást, kapcsolódj ki és közben jegyezz fel minden kósza kis gondolatot és bénának tűnő ötletcsírát. Ne értékeld és minősítsd őket, ne kezdd kidolgozni vagy elvetni őket. Csak legyen egy listád. Aztán tudatosan és racionálisan kezdd el szelektálni őket és találd meg a legjobbat. De máris beljebb vagy, ha van egy kis listád: mert ha csak egy ötleted van, az olyan, mintha egy ötleted se lenne...

2. Problémaroham

A brainstorming ('ötletroham') mindenki által ismert csoportos módszere állítólag kiváló módszer ötletek gyűjtésére. Nos, ha jól csinálják, akkor valóban termékeny lehet - de nem szokták jól csinálni. Az NEM brainstorming, ha egy meeting elején felteszi az (ál)demokratikus kérdést a főnökünk: kinek van valami ötlete? Majd másfél perc kínos hallgatás után elégedetten nyugtázza, hogy senkinek, csak neki. A brainstorminggal az a baj, hogy az emberi agy nem erre van kitalálva: a legtöbb ember képtelen nyilvánosan és csoportosan (az a helyes sales-es srác majd mit gondol rólam, ha hülyeséget mondok?!), csettintésre új ötleteket szülni magából.

Egy csomó coaching-tanács így kezdődik: ne a problémával foglalkozz, hanem a megoldással! Szerintem meg igenis foglalkozhatunk nyugodtan a problémával. Az emberek szeretnek problémákat megfogalmazni, a baj csak az, hogy sematikusan és felszínesen teszik azt.

A problémaroham lényege, hogy fogalmazd minél részletesebben, pontosabban, több irányból megnézve, hogy mi az a probléma, amire megoldást, azaz ötletet keresel. Az a baj, hogy... kezdd így, és adj magadnak rá mondjuk fél órát, hogy egy termetes listát összeírj - és közben egyáltalán ne akarj megoldást találni, most lehet egy szusszal minden nehezet, kacifántosat, problematikusat és hiányosságot kiírni magadból az adott téma kapcsán. Ez nagyon felszabadító tud lenni! Pont erre vár az agy, erre a felszabadulásra. Majd hagyj magadnak időt: legalább 1-2 napot és újra térj vissza a témára - ezúttal ötleteket, megoldásokat keresve a részproblémákra.

3. Mozgás!

Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne számolt volna be arról, hogy valamilyen általa kedvelt mozgásforma közben vagy közvetlenül utána jó ötletei támadtak. A monoton, speciális figyelmet nem igénylő mozgásformák: úszás, futás, biciklizés, túrázás, edzőtermi erősítés stb. például kiválóan alkalmasak erre. De ha nem vagy rendszeresen edzésre járó típus, akkor a legkézenfekvőbb megoldás neked is biztosan rendelkezésedre áll, egy filléredbe és különösebb erőfeszítésedbe sem kerül: SÉTÁLJ egy kiadósat!

Bármilyen mozgást is választanál: ne várd magadtól, hogy közben megoldd fejben a problémádat, egyszerűen csak élvezd a mozgást, az erőfeszítést, az ellazulást. Mozgás közben a vérkeringés fokozódik, a sejtek - az agy sejtjei is - több oxigénhez jutnak, egy bizonyos idő után endorfin termelődik a szervezetben, ami kellemes és enyhe kábultságot eredményez: a jó ötletek gyakran születnek ennek az állapotnak a farvizén vagy közvetlenül utána, a semmiből előtörve.

4. Analógiák

Járj nyitott szemmel, legyél kíváncsi, vedd észre a dolgokat, mélyülj el bennük, engedd, hogy hassanak rád!  Teremts gondolatban kapcsolatot köztük, asszociálj és engedd el a fantáziádat. Mi lenne, ha...? Szabadon, játékosan nézz körül és keress új élményeket, amelyek inspirálóak lehetnek számodra! A világ legnagyszerűbb ötletei nagyon gyakran analógiák alapján születnek: vagyis az élet egyik területén megfigyelünk egy jelenséget, amit aztán az élet egy teljesen más területén használunk fel a probléma megoldására. Íme két példa:

A tépőzár ötlete például akkor merült fel, amikor George de Mestral svájci mérnök kutyasétáltatás közben felfigyelt arra, hogy a bogáncs termése beleakadt a kutya szőrébe. Ezt a jelenséget lemásolva fejlesztette ki a tépőzárat.

George Carwadine angol gépészmérnök az 1930-as években olyan asztali lámpa ötletével kereste meg Herbert Terry cégét, amely az emberi kar ízületeinek elve alapján működött. Így született meg az asztali karos lámpa.

forrás: Kevin Duncan - Ötletek könyve

5. A művészet ereje

Coaching során gyakran dolgozom képekkel, mert a vizuális ingerek nagyszerű inputként szolgálnak az új ötletek megszületéséhez; a verbálisan nehezen megfogalmazható, kusza érzetek, gondolatok felszínre hozásában nagyon jó vivőanyagként működnek. Érzelmeket váltanak ki, asszociációkat indítanak el. Erre való a művészet. Menj el egy számodra érdekes kiállításra, remek inspiráció lesz! De szuperül működik bármely más művészeti ág is: az irodalom, a zene, egy táncművészeti előadás vagy egy különleges film. Egy jó tanács: minőségit, ne kommerszet! - ez az alkoholra és a művészetre egyaránt igaz, a könnyen fogyasztható gagyi ritkán hoz új ötleteket elősegítő inspirációkat...

6. Hogyan lehetne a legjobban elrontani?

Baromságnak tűnik ez a kérdés - hiszen a legjobb ötletet keressük, nem? Érdekes módon az ellentételezés módszere jól működik abban az esetben, ha úgy érezzük, egy árva ötletünk sincs. Milyen vacak, rossz ötleteink vannak? Tapasztalatom szerint ezekkel egy tágas padlást lehetne telerakni, mert azt gondoljuk, nekünk CSAK rossz ötleteink vannak. Gyengék, nevetségesek, unalmasak, középszerűek, lehetetlenek, megvalósíthatatlanok vagy túl evidensek. Ha ezeket kellene bevetnünk, mindent elrontanánk... Az igazság az, hogy ez korántsem igaz, a rossz ötletek összeírása után értékeljük ezt a szellemi szemétkupacnak gondolt listát, és gyakran meglepődve tapasztaljuk, hogy a 15 gyenge ötletünk mellett igenis van egy kimagaslóan jó. Vagy ha eddig nem volt, épp most jutott eszünkbe!

7. A legjobb ötletelős helyem

A legjobb ötletek nem a hivatalos és kötelező munkánk közben és annak helyszínén születnek. A helyszín (és annak tudatos megváltoztatása) nagyon fontos tényező az ötletek megszületésében. Tudják ezt azok a bátor digitális nomádok is, akik kalandos utazásaik során, egzotikus országokból tudják le a mindennapi munkájukat: a laptopjukat kinyitva a tengerparton és ott végezve a munkájukat, aztán egy gombnyomással hazaküldve a kész anyagot. Akár irigykedhetünk is rájuk, de jobb, ha felismerjük, ilyesmit mi is könnyedén megtehetünk - ha beérjük azzal, hogy nem Thaiföldre ruccanunk ki az új projekt-tervünk kidolgozásához.

Elég a közeli tóhoz, egy hangulatos kávézóba - ha inspirál minket a monoton háttérzaj... engem például igen. Vagy épp egy gyönyörű könyvtár olvasótermébe, ha épp a csend a mi barátunk - aki még nem agyalt új ötleteken a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár "Bölcseleti olvasótermében", annak feltétlenül ki kell próbálnia, mert rögtön művelt grófnőnek vagy a Harry Potter-féle Roxfort varázslótanoncának érezheti magát, ami jó alap lehet a különleges ötletek kiagyalásához.

A helyszínváltoztatás - a munkakörnyezetünk áthelyezése egy időre máshová - az egyik legjobb módszer ötleteink és munkakedvünk beindítására. Van saját listád arról, melyek a te bevált és könnyen elérhető, tuti ötletelős helyeid? Ha nincs, próbálj ki néhány új helyet!

Ur Anita