"Eszméletlen jó dolog azt csinálni, amit imádok!"
Interjú Lipták Nóra diétás tanfolyamvezetővel és gasztrobloggerrrel
Arról, hogyan lesz egy tőkepiaci szakértőből profi gasztroblogger és diétás tanfolyamvezető. Arról, hogyan változtathat meg mindent egy film vagy egy nap, amikor igazán eldöntünk valamit. Arról, hogy válhat egy saját, kihívást jelentő tapasztalatból sikeres vállalkozás. Arról, hogy mi motivál valakit az első sikerek után a további fejlődésben.
Új sorozatot indítok, amelyben olyan emberekkel készítek interjút, akiket sikeresnek érzek, akiknek a példája, szakmai- vagy életútja engem is inspirál. A siker számomra nem egyenlő a céges vagy társadalmi hierarchia-létra tetejét eléréssel, a hírességgel vagy a kőkeményen számszerűsíthető eredményekkel. Sokkal inkább szól az útról, mint a végeredményről; a kihívások és nehézségek sikeres kezeléséről és integrálásáról; a hitről, hogy jogunk van az önmegvalósításhoz; a saját tempójú és organikus fejlődésről; a kiválóságról és az arra való törekvésről; az álmodni merésről és a kitartásról; a törődésről és a felelősségről - önmagunk és mások iránt. Az érzésről, hogy a helyünkön vagyunk. #sikeresnők
Fogadjátok szeretettel az első interjúalanyommal, Lipták Nórával készült beszélgetést!
Ínycsiklandó... és még egészséges is
Nórit 2 éve ismerem. Először blogja révén csak online az éterben, azóta pedig személyesen is. Sokat segített nekem a második terhességem idején a terhességi cukorbetegségem élhetővé alakításában, egyszerű és kivételesen finom szénhidrát-diétás receptjei azonnal ízt és színt vittek az addig Korpovit keksszel fémjelzett kötelező diétázás lehangolóan fűrészpor ízű világába. A terhességi cukorbetegségemből időközben IGT (csökkent glükóz-tolerancia) lett, és Nóri receptjei továbbra is inspirálóak a saját diétámban, ezzel párhuzamosan szakmailag is együttműködünk és kölcsönösen követjük egymás útját. A Diéták & Álmok egy nagyon sikeres blog, több mint 20 ezer Facebook-követővel, de mindemellett egy komplex szolgáltatás is, dietetikus által jóváhagyott online szénhidrát-diétás tanfolyamokkal, étrendekkel, csoportos és egyéni támogatással. Nóri története nekem a nem várt meglepetésekről szól és arról, hogy mit lehet ezekkel egyénileg kezdeni. A klasszikus „ha citromot ad a sors, dobj össze belőle egy klassz limonádét” esete jut eszembe róla.
Adott egy derült égből villámcsapásként érkező diagnózis: terhességi cukorbetegséged van. Mit kezdtél ezzel a hírrel, hogyan érezted magad?
Először eléggé kiborultam, mert azt éreztem, hogy „de én mindent megtettem azért, hogy ne legyek az!” Ugyanakkor bevallom, az sokkal jobban megviselt, hogy az OGTT (oral glucose tolerance test – terheléses vércukor vizsgálat) 120 perces, kicsit határérték fölött lévő vércukrommal rendre azzal riogattak, hogy ha nem diétázom rendesen, nem szülhetek az általam választott kórházban és orvosnál, és 2 héttel szülés előtt befektetnek. Ezt még akkor is mindig odadörgölték, amikor láthatóan tartottam a diétát, diétás- és vércukornaplót vezettem, minden értékem rendben volt.
A saját diétádba beletanulós időszakodnak mik voltak a fő felismerései?
Amikor túllendültem az „elhúzódó rosszullétes időszak végeztével sem ehetek akármit” felett érzett önsajnálatomon, praktikusan belevetettem magam a diétázásba, szorgosan nézegettem az élelmiszerek hátoldalán található összetevős címkéket, és abból a minimális információból próbáltam okosabb lenni, amit interneten találtam (a kórház diétás tanácsadása finoman szólva is limitált és elavult volt). Illetve az alapszabályokon kívül (pl. mikor együnk gyors és lassú szénhidrátot) igyekeztem figyelni a saját testem jelzéseire: mi esik jól, mi nem esik jól. Képtelen voltam megenni olyan termékeket, amiben minimális finomliszt vagy cukor volt, nem esett jól, helyből megéreztem, így nem is jelentett csábítást. Amit imádtam, hogy egész jó adagokat ehettem, sokkal változatosabban étkeztem, és a 3. trimeszterben messze energikusabb voltam, mint az első kettőben. Ami számomra nagy felfedezés volt kezdő diétázóként, hogy a mozgásnak mekkora szerepe van a vércukorszint normalizálásában, akár egy 5-10 perces nem túl megerőltető tornácskának is.
Mi volt az a pont, amikor úgy döntöttél, blogot indítasz ebben a témában?
A fő mozgatórugóm az volt és részben ez ma is: hogy segítsek azoknak a sorstársaknak, akik kismamaként szembesülnek a cukorbetegséggel, és első kétségbeesésükben, akár egy diétás oktatáson túlesve is, szeretnének némi mankót, ötletmorzsákat kapni a diétázásukhoz. Ez később kiegészült az inzulin-rezisztensekkel is, lévén én magam is IR-es lettem.
Engem különösen izgat az a szakmai váltás, ami mellett saját akaratodból döntöttél. Pénzügyi szakközgazdász vagy, tőkepiaci szakértőként dolgoztál nemzetközi területen egy bankban a gyermeked születése előtt. Nagyjából két évvel ezelőtt miért döntöttél úgy, hogy ezentúl ezzel foglalkozol majd teljes erőbedobással, és nem térsz vissza az eredeti szakmádba?
Ennek 2 oka is volt. Szűk 3 éve kezdtem el írni a blogot, akkor a kislányom 2 éves volt.
Bevallom, annyira imádtam az első perctől a blogot, annyira flow-ban írtam, főztem, találtam ki a recepteket, fotóztam az elkészült ételeket, csinosítgattam az oldalt, kezeltem a Facebook-oldalt, és annyi pozitív visszajelzést kaptam már a kezdetektől, hogy valahol hátul, jó mélyen megfogalmazódott a vágy, hogy én ezzel szeretnék foglalkozni.
Emlékszem, a férjem meglepetésből elvitt egy gasztronómia-szeretettel átitatott mozifilmre, és többször is csak folyt és folyt a könnyem, mert ott, akkor leesett, hogy én ezt akarom, sokkal inkább az enyém a Diéták & Álmok útja, mint a banki világ. Ezzel persze harcolt a józan eszem meg a kis paradigmáim, de a Sors megtámogatott azzal, hogy az eredeti munkaköröm a bankban megszűnt.
Nóri híres zöldséges (és isteni!) brownie-jai
Mennyire volt szerinted hátrány vagy inkább előny, hogy te kívülről jöttél, nem szakmabeliként erre a területre?
Ez nem könnyű kérdés, de azt mondanám, hogy is-is. Nem szakmabeliként nyilván céltáblája tudok lenni szakmabelieknek, de én azt mindig hangsúlyozom, hogy nem vagyok sem dietetikus, sem orvos; a blog, a tanfolyamaim és az étrendjeim nem helyettesítik a szakorvosi és dietetikai konzultációt, csupán kiegészíthetik. Hogy miért érzem néha mégis előnynek, hogy nem vagyok szakmabeli? Azt hiszem azért, mert az olvasóim szemében „egy vagyok közülük”, elérhetőbb, emberközelibb, nem használom öncélúan a szakzsargont, egyszerűen érthetőbbé és élhetőbbé teszem számukra ezt az életmódot. Ugyanakkor a tanfolyamaim és az étrendjeim esetében nagyon is fontosnak éreztem, hogy dietetikusi lektorálást és jóváhagyást kérjek, amit meg is kaptam. Ami kellemes meglepetés még, hogy egyre több orvos és dietetikus követi az oldalamat, a tanfolyamaimon pedig már több orvos és egészségügyi dolgozó is részt vett, akiknek ez nem szakterülete és érintettek például inzulin-rezisztenciában.
Hogy emlékszel vissza, mi jellemezte az első néhány hónapot, amikor már meghoztad a döntést: ez lesz az új irány az életedben?
A kezdeti megkönnyebbülés után valahogy ólomszerűen nehezedett rám a döntésem súlya, a „most mi lesz” terhe.
Pedig már ott volt a gépemen a 3 éves üzleti tervem, amit egy szuper, vállalkozónőknek szóló mentorprogramnak a keretein belül írtam. Tudni kell, hogy a szűk családomban senki nem vállalkozó, semmilyen minta nem volt előttem, hogy kell ezt csinálni, csak azt tudtam, hogy JÓL akarom csinálni. Szóval bármennyire is örültem a váltásnak, volt egy pár hónapos gyászidőszakom, aztán 2015. november 21-én valami átfordult bennem, és 3 hét alatt felépítettem a honlapomat, hogy december 10-én meghirdethessem a – Magyarországon is első – dietetikus által jóváhagyott, szélsőségektől mentes, szénhidrát diétás tanfolyamaimat cukorbetegeknek és inzulin-rezisztenseknek.
Mi volt az az első sikerélmény, amire mérföldkőként gondolsz vissza a saját vállalkozásodban?
Egyet nehezen tudnék kiragadni, mert sok első volt. Az első blogposztom, ami kikerült egy nagy hírportál főoldalára. Az első receptem, amit 50 ezren olvastak el. Az első megkeresés egy női heti magazintól, aminek a felelős szerkesztője a receptjeim segítségével váltott életmódot. Az első pillanat, amikor elhittem, hogy meg tudom csinálni a vállalkozást. Amikor beválogattak a pályázatom alapján a vállalkozónőket mentoráló 6 hetes programba. Amikor publikáltam az általam készített honlapot. Amikor beérkezett az első tanfolyami résztvevő regisztrációja, stb-stb. Sok első és szerethető, örömteli és energetizáló pillanat.
Hogyan látod a saját fejlődésedet? Milyen területeken könyvelhetsz el jelentős fejlődést, tudást, tapasztalatbővülést csak azáltal, hogy mertél belefogni egy számodra teljesen új dologba?
A Diéták & Álmok egyelőre egy egyszemélyes vállalkozás, amiben - a könyvelést leszámítva – mindent egyedül csinálok. Mindent, ami látszik és mindent, ami nem látszik. Például a tartalomfejlesztésen túl a honlapfejlesztést, a webdizájnt, a marketinget, a hírleveleket, a vásárlói folyamatok kialakítását, a számlázást, az együttműködéseket, stb. Hiszem, hogy ezekből vállalkozóként rengeteget tanulhatok. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a cukorbetegség, az inzulin-rezisztencia és a szénhidrát diéta kapcsán minél szélesebb körben tájékozódjak, igyekszem figyelni mind a hazai, mind a nemzetközi trendek, ismeretek alakulását. Az elmúlt időszak komfortzóna-átlépések tömkelegét hozta, rengeteg tanulást magamról és a környezetemről.
Sokkal többször érzek hálát például azért, amim van, megtanultam fókuszálni, sok esetben priorizálni, és már nem akarok mindenáron mindenkinek megfelelni, ami elég felszabadító érzés.
Mit szeretsz a legjobban abban, amit most csinálsz?
Azt, hogy a legtöbbször flow-ban alkothatok, és ezzel még másoknak is segíteni tudok. Eszméletlen jó dolog azt csinálni, amit imádok!
Hogyan készülsz a következő öt évedre szakmailag? Mi mindent érzel fontosnak, hogy megvalósítsd?
Az egyik elsődleges most, hogy legyen egy csapatom, akik abban segítik majd a munkámat, hogy jobban a kreatív tevékenységekre, alkotómunkára, szakmai fejlődésre, a vevőim igényeire és a minőségi szolgáltatásnyújtásra tudjak koncentrálni. Rengeteg tervem van mind üzletileg, mind tanulásban, ezekről majd örömmel beszámolok, amikor már aktuálissá válnak. Egy biztos: unatkozni nem fogok!
Mi az a három dolog, ami (vagy aki) téged a leginkább motivál abban, hogy előrehaladj?
Nem fontossági sorrendben: a szabadság és minőség iránti igényem, a Mastermind csapatom és az, hogy
szeretném megmutatni a gyermekeimnek és a kisgyermekes anyukáknak, hogy az anyaság és az álom- és önmegvalósító vállalkozói lét prímán megférnek egymás mellett.
Az interjút Ur Anita, az Örömterv blog szerzője készítette.
Nóri oldalát, a Diéták & Álmokat itt tudod követni a Facebookon. Az Örömterv oldalát pedig itt.
