A Pandala-szigetek c. felnőtt színezőre véletlenül bukkantam rá, a Marie Claire magazin mellékletében találtam az első színezős oldalakat, aztán a könyvet, mindkettő Parádi Orsolya munkája. Annyira megtetszett, hogy azonnal elkezdtem színezgetni a mintákat. Jelentem: erősen addiktív - szerencsére mellékhatások nélkül. A folytatásban interjút olvashattok a szerzővel, Parádi Orsival, aki szívesen mesélt a könyvéről, meg például arról, hogy tetovált német motoros nagypapa is volt már a vevője. :-) Sőt, most meg is nyerhetsz egy Pandala-szigetek színezőt!
A színezés pár napja, mióta felfedeztem, minden másnál jobban segít kikapcsolni. Az ebéd utáni kávézás 5 percére is elővettem, meg este, ha már sikerült a gyerekeket elaltatni, egy negyedórás napzáró gőzkieresztésre. Apró kis mezőkre tagolt minták, erőfeszítést nem igénylő mozdulatok, tengernyi szín, ezekből bármiféle terv nélkül, kedvem szerint válogatok, ismétlődő és épp ezért lazító, teljes kikapcsolást biztosító, nagyon egyszerű tevékenység. Angliában és Franciaországban is nagy divatja van a hasonló felnőtt színezőknek, ott állítólag már a pszichológusok is "felírják" klienseiknek terápiás célzattal. Ez érthető, nem tudom elképzelni, hogy bárki stresszesnek vagy búskomornak érezné magát közben, ha kipróbálja... A legjobb, hogy tényleg nem kell hozzá semmi más, csak színes ceruzák vagy filctollak. Nekem a filcek jobban bejöttek, élénkebb, teltebb színük színpompássá teszi a végeredményt, érdemes sok színű, vékonyabb és vastagabb filctollakat is beszerezni. De kezdésnek a színes ceruza is megteszi!
A szerzőt, Parádi Orsolyát kérdeztem a könyvéről:
... nagyon élvezem a lehetőségek végtelenségét...
Honnan jött az ötlet a felnőtt kifestőhöz?
A Mesekavics projektemhez rajzoltam először színezőket, a kavicsfestő workshopok mellett színezhettek is a gyerekek. Aztán szülők, barátok is elkezdtek színezni, én pedig rájöttem, hogy ha részletgazdagabban rajzolom meg, már a tinédzser lányom is élvezi. Mivel korábban pont a nagyon cizellált grafikák voltak a kedvenceim, igazi visszatérés volt ez, egy korábbi álmom vált valóra. Közben pedig láttam, hogyan válik egyre népszerűbbé Nyugat-Európában a felnőtt színező műfaja, és egyik nap beugrott: én is szeretnék ilyet készíteni.
Mit jelent a címe, a Pandala-szigetek?
A Pandala szót egyfelől a mandala és a pan szavak ötvözéséből alkottam - az őskontinensre, a Pangeára vagy az őstengerre, a Panthalasszára gondolva. Egy ősi egységet, ősállapotot jelöl, amikor még harmóniában éltek környezetükkel az élőlények. Persze az állat- és növényvilág ma is így élne, ha mi, emberek hagynánk. A gyerekeknek pedig kitaláltam egy állatot, a panda és koala közös leszármazottját. A pandalák e trópusi szigetcsoport névadó állatai, mely egy paradicsomi hely mindazoknak, akik itt élnek.
Hogyan készülnek a kifestőminták? Előre eltervezed a kompozíciót vagy közben alakul ki a végleges formája?
A legtöbb rajz úgy született, hogy egyszerűen csak elkezdtem rajzolni. Amerre vittek a vonalak, arra mentem. Időnként előfordult, hogy megválasztottam a témát. Például céltudatosan baglyot rajzoltam, de ez esetben is csak a két nagy szemkör és a csőr volt adott, hogy mivel töltöm ki, ösztönösen alakult, formálódott. Nagyon élvezem a lehetőségek végtelenségét, hiszen nincs semmilyen megkötés. A papír mérete, a vonalak és üres terek harmóniája adja a keretet.
Voltak már érdekes visszajelzések arról, hogy ki mindenki színezgeti örömmel a könyvedet? Én azt gondolnám, hogy férfiak nem, de lehet, hogy mégis?
Hatéves kislányok, 80 feletti nagymama, tinédzserek, kisgyerekes anyukák a leggyakoribb vevők a tihanyi és káptalantóti piacokon, ahol nyaranta árusítani szoktam. De beszélgettem már tetovált német motoros nagypapával (ő az unokájának vitte), egzaltált harmincas DJ-vel (ő magának a pszichedelikus rajzok miatt), és ismerek egy háromtagú családot, ahol vasárnap délután hármasban ültek le színezni és közben egy csodálatosan jót beszélgettek. Kapok fotókat is a kész színezésekről, ez mindig nagy öröm!
Neked mi jelenti a kikapcsolódást, a lazítást, a feltöltődést az életedben?
A rajzolás, festés mindig kikapcsol, pláne, ha közben élvezhetem a csendet, ami nem is olyan egyszerű. Imádok klasszikus zenét hallgatni, például kórusműveket - ami azért is érdekes, mert visszatérő motívum az életemben: gyerekként évekig a Magyar Rádió és az Operaház kórusának tagjaként énekeltem. Kikapcsol a filmnézés is. Filmet alapjáraton sokat fogyasztok a másik munkám miatt: egy kis filmforgalmazó munkatársa vagyok. Az is feltölt, amikor a gyerekeimmel együtt rohangálunk a kertben, megvizsgáljuk a leveleket vagy figyeljük a madarakat, gyíkokat, bogarakat. Vagy amikor azt játsszuk a 4 éves kedvéért a 15 évessel, hogy dinoszauruszok vagyunk, akik felfedezték, hogy víz van a Marson. A szerepjáték fantasztikusan feltölt. Fürdőbe is nagyon szeretek járni! A meleg vízben lebegve kiengednek a feszült izmok. Óriási dolog ebben a városban, hogy ennyi jó fürdőnk van!
Ha tetszik, amit Parádi Orsi csinál (nekem nagyon!), akkor a Mesekavics facebook oldalát itt tudod követni.
Ha te is szeretnéd megnyerni a Pandala-szigetek egy példányát, Orsi és a Kolibri Kiadó jóvoltából, akkor kattints az Örömterv facebook oldalára, csak egy kommentet kell írnod ehhez a bejegyzéshez, és hamarosan kiderül, ki töltheti a korán sötétedős őszi estéket életteli színezéssel otthon!
