Elmúlt délután 6 óra és még mindig bent ülsz a munkahelyeden? Nyomás haza! Miért ne túlórázz rendszeresen, ész nélkül és feleslegesen?

Este otthon is megnézed a hivatali e-mailjeidet, a reggeli kávé mellé kötelező programként még pizsamában belenézel a céges levelezésbe (mert hátha valami fontos... vagy nem fontos, de sürgős... vagy egyik se, de legalább bosszankodhatsz valamin otthon is). Elérhető vagy este és hétvégén is a mobilodon (lásd előző zárójel tartalma...). Neked bármikor lehet adni egy szuperfontos és azonnal elintézendő feladatot akár a munkaidő lejárta után is (mert rád mindig lehet számítani...). Néhány dossziét hazaviszel, mert vasárnap délután lesz időd átnézni, amíg a családod kiruccan otthonról. Ismerős helyzetek? És a mindennapi stressz, hajszoltság, energiátlanság is, ami ezzel az életformával együtt jár?

Európában egyre több helyen tiltják be központilag a munkaidőn túli levelezést és telefonálást. Hogy miért? Mert a legsikeresebb nagyvállalatok és gazdaságilag fejlett országok rájöttek, hogy ez nem kifizetődő, sem nekik, sem a dolgozóiknak. Néhány példa nyugatabbról: a Volkswagennél 2011-ben döntöttek úgy, hogy a munkaidő lejárta után fél órával a vállalat szerverei nem továbbítják a leveleket és a rendszer csak a munkaidő kezdete előtt fél órával élesedik újra. A Henkel vegyipari cégnél karácsony és újév között csak vészhelyzetben lehet e-mailezni. Az Atos francia tecnológiai vállalat azt tervezi, hogy fokozatosan kivezeti majd teljesen eltörli a cégen belüli belső e-mailezést, ugyanis a dolgozók túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a munkaidejük negyedét az e-mailek kezelése és megválaszolása viszi el, ezzel szemben az e-mailek csak 10%-át találták hasznosnak a munkavégzés szempontjából. Franciaországban központilag egész ágazatok szüntették meg a munkaidőn túli munkavégzést: a tech és a tanácsadó szektorban egy bírósági rendelkezés értelmében tilos reggel 9 előtt és este 6 után e-mailt küldeni a dolgozóknak (Franciaországban egyébként is 35 órás munkahét van a 40 helyett, mégis a világ élvonalába tartoznak).

Miért éri ez meg a cégeknek? Mert a pihent, kellő szabadidővel és kiegyensúlyozott magánélettel (amire jut ideje és kedve is az otthoni túlórázás helyett) rendelkező dolgozók elkötelezettebbek, kreatívabbak és termelékenyebbek. Ez utóbbi, a termelékenység számokban is mérhető: egy OECD-felmérés szerint egy átlagos magyar éves szinten 1980 órát dolgozik, a csődbe jutott görög gazdaság munkavállalói 2032 órát, míg a gazdasági éllovas Németország dolgozói éves szinten csupán átlagosan 1400 órát (a magyar dolgozóknál 30%-kal kevesebbet!) dolgoznak.

Az időnkénti, önként vállalt és fizetett túlóra nem ördögtől való. De ha hetente többször fordul elő - vagyis rendszeresen -, hogy otthon böngészed vacsora közben a hivatalos levelezésed, akkor gondolkodj el rajta, hogy elvárja-e ezt tőled bárki a munkahelyeden. Ha nem, akkor építsd le ezt a szokásodat és helyette csinálj inkább téged feltöltő dolgokat! Ha pedig bárki elvárja a főnökeid közül a fizetetlen túlmunkát, akkor próbáld a saját érdekeidet érvényesíteni (jogod van a szabadidődhöz) és küldd tovább nekik ezt a posztot! :-)

forrás: hvg.hu