Közeleg Valentin-nap, a szerelmesek és a boldogság napja. Vagy a Bálintoké. :-) Kinek mit jelent ez a nap. Kíváncsi voltam és utánanéztem a boldog szó eredetének és jelentésének - magyarul és más nyelveken is. Érdekes! Boldogság-nyelvtan.

A magyar nyelvben a boldog szó eredetete ismeretlen, de nagyon régi szavunk, első említése 1193-ból maradt fenn. Akkor még vallási tartalmú, 'szent, üdvözült' volt a jelentése, azóta ez bővült; a derűs lelkiállapotú, megelégedett emberre használjuk ezt a jelzőt.

A német Glück 'boldogság' szó a középfelnémet gelücke szóból ered, ami annyit tesz, hogy 'alkalmas, megfelelő'. A németben és a többi germán nyelvben mindmáig ugyanazzal a szóval jelölik azt, ha valaki 'boldog' és azt, ha 'szerencsés'. végülis van köze a kettőnek egymáshoz... A többi európai nyelv élesen elhatárolja ezeket a fogalmakat, az angol nyelv például megkülönbözteti a luck és a happiness szavakat.

De mindez semmi az ősi indiai nyelvhez, a szanszkrithoz képest, amelyben legalább egy tucat kifejezés található a boldogság különféle árnyalatainak leírására. Létezik külön megnevezés a boldogságra, ami kellemes érzést okoz (sukha), az elégedettségre, miután véghezvittünk valamit (krtarthata), az örömteli üdvözült boldogságra (ananda), a jógagyakorlatok utáni kellemes fizikai állapotra (sampad), sőt az istenség megpillantása után érzett izgatott boldogságra (harsa) is létezik külön kifejezés.

Ha tetszik, csatlakozz a facebookon is!