Még tavaly olvastam Kim John Payne az Egyszerűbb gyermekkor c. gyereknevelési könyvét. Alapgondolata szerint: amikor egyszerűsítjük egy gyerek világát, azzal előkészítjük a terepet a pozitív változás, a fejlődés számára. Mindez a felnőttek világára is ugyanúgy igaz. Próbáld ki az egyszerűsítést az életed néhány választott színterén!

A könyv szerint az euroamerikai fejlett társadalmakban felnövő gyerekek évente átlagosan 70 (!) új játékszert kapnak. Amivel aztán persze nem játszanak. Szülőként abszolút ismerős a dolog: pillepalackkal, wcpapír-gurigával, pokrócokkal és fakanalakkal játszik a gyerek a legjobban, nem a zenélő biszbaszokkal. A könyv első és meglehetősen drasztikus lépésként arra biztat minket, dobjuk ki (vagy legalábbis tegyük el szem elől) gyerekünk szinte összes játékát (és könyvét!) és csak néhány darabot hagyjunk a gyerekszobában. Az én kezem biztos megremegne, ha 5 alá kellene vinnem a gyerekszobai játékok számát, de a "kevesebb több" elvvel nagyon egyetértek. Kifejezetten hasznos lehet a felnőtt életünkre is alkalmazni a könyv javaslatait - csak olyan mértékben, ami számunkra komfortos. Lássuk, hogyan!

A négy legfőbb túlzás az életünkben: a túl sok holmi, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség. De hogyan kezdjünk hozzá az egyszerűsítéshez?

Ezek közül a túl sok holmi megszüntetése a legegyszerűbb. Vagy mégsem? Ha nehezen válsz meg a tárgyaktól, akkor kezdd olyasmivel, ami tényleg lom: minél inkább messze van a mindennapi életteredtől (pince, padlás) és minél régebb óta nem használtad, annál biztosabb, hogy nincs is szükséged rá. Lehet a ruhásszekrényeddel  kezdeni, sőt bulit csinálni a lomtalanításból. A Kevesebb cucc, nagyobb boldogság c. TED-videó is (választható magyar felirattal!) erről a témáról szól, érdemes megnézni!

Mit csinálj? Dobj ki a következő hétvégén 5 felesleges dolgot a háztartásodból! Ha lehet, akkor szelektíven...

A túl sok választási lehetőség első látásra egyáltalán nem tűnik problémának. A modern, demokratikus létforma egyik alaptézise az egyén szabadsága, ez pedig a választás szabadságában gyökerezik. Az emberek azt képzelik, hogy a nagy választék jó dolog, pedig (a tárgyak szintjén legalábbis) inkább bizonytalanságot okoz. Ahelyett, hogy elégedettebbnek éreznénk magunkat, frusztráltabbak vagyunk. Tanulmányok bizonyítják, hogy aki két tucat lekvárral szembesül a boltban vagy túl sok banki szolgáltatáscsomag közül választhat, az vagy véletlenszerűen fog dönteni, vagy választás nélkül távozik, hogy elkerülje a megfontolt döntéssel járó fáradságot.

Mit csinálj? Elsőre jó kezdés, ha pl. nem hipermarketben vásárolsz legközelebb, hanem kisebb boltban vagy a piacon. Kisebb választék, de kevesebb bolyongás, keresgélés és kevesebb pénzköltés is.

A túl sok információ felnőtt, dolgozó emberként szinte megúszhatatlan faktor. De a kötelező emaileken, alapvető tájékozódáson és fontos elintézendőkön túl mi magunk halmozzuk az információkat, szinte hajszoljuk a minél több információt. Belegondoltál már, hogy pl. egy nap hányszor hallgatod/nézed meg a híreket? Lássuk: reggel kávé mellett egy internetes hírportálon, munkába menet az autó rádióján és este a tévé híradójában. Legalább háromszor. Legalább háromszor 15 percben. Ugyanazt vagy közel ugyanazt. Vagy hányszor nézel rá a fb hírfolyamodra egy nap?

Mit csinálj? Legyenek kijelölt információmentes sávok a napban. Pl. a reggel vagy az este. Amikor nincs telefonnézegetés, közösségi oldalak hírfolyamának végeláthatatlan görgetése vagy hírportálok böngészése, tévéhíradó bambulása, hanem helyette15 perc könyvolvasás vagy zenehallgatás van. Felszabadító lesz.

A túl nagy sebesség a túl sok információval karöltve jár. De egyébként is szinte minden túl gyorsan történik az életünkben. A lelassulás nehéz dolog, mert látszólag időt vesz el, ha nem csinálom gyorsan a dolgokat. De valójában jónéhány élethelyzetben inkább hátrány a sebesség, például az emberi kapcsolatok építése, ápolása egyáltalán nem működik felturbósítva. A séta és az ellazulás sem. :-)

Mit csinálj? Elsőre nézd meg egy átlagos napod étkezéseit! Legalább napi egy étkezést hagyj igazán ráérősre, amikor nem bekapod a falatokat valami mást csinálva. Hagyj időt magadnak az evésre és testileg is jobban fogod magad érezni!

Felnőttként sem árt az egyszerűbb életért lépéseket tenni. Már néhány apróságtól is jobban érezhetjük magunkat. Az egyszerűség egyértelműen stresszcsökkentő, boldogságnövelő tényező. És akkor még azt nem is említettem, hogy ha gyereked van, akkor mindezzel csak példát mutatsz a gyerekednek is, aki egyértelműen az utánzással sajátít el szinte mindent, amire nevelni szeretnéd.

 Ha tetszik, csatlakozz a facebookon is!