Ez az, amikor a coach magán (is) gyakorol. :-) Most épp kórházban csücsülök, koraszülés veszélyével fektettek be pár napra, nyitott méhszáj, görcsök a 31. héten. Még korán lenne kibújnia a gyerkőcnek, érlelik a tüdejét némi szteroiddal, hogy felkészültebb legyen, ha mégis előbb jönne. Nem éppen egy vágyott élethelyzet, de kétségbeesés helyett legalább gyakorlom az átkeretezést (reframing)!

A reframing az a technika vagy inkább egyfajta szemlélet, amikor az akadályokban észrevesszük a lehetőséget; amikor egy történésre, tapasztalatra megpróbálunk másképp nézni, más nézőpontból, ezzel fellazítva egy berögzült működésünket. Igényel némi tudatosságot nem beleszaladni a nyavalygásba és sopánkodásba, de megéri, tényleg új perspektívát és sokkal komfortosabb közérzetet hoz magával.

Nekem most ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy:

a) sokat feküdjek (nem kell a kétéves után rohangálni otthon) b) sokat olvassak (hoztam könyveket, zavartalanul olvashatok órákig) c) élvezhetem a kilátást a 7. emeletről (igaz ugyan, hogy a Tömő utcai lakótelepre, de most nincsenek nagy igényeim...) d) megköszönjem a nővéreknek, hogy kedvesek (tényleg azok!) e) kreatívan gondolkodjam olyan szakmai kérdéseken és kihívásokon mint pl. miért hívnak egy osztályt úgy, hogy "terhespatológia" - ennél borzasztóbb nevet akkor sem lehetne kitalálni, ha azt külön akarnák, és úgy általában miért borzasztó itt minden kiírás és felirat (icipici odafigyelés kellene csak, szakmailag is helytálló és közérzetre pozitívabban ható feliratokkal - tegyek rá emailben javaslatokat a vezetésnek?). Vagy pl. miért nem néz rám egyszer sem a "beszélgetésünk alatt" az engem felvevő nagyon fiatal (vagyis talán még nem kiégett és fásult...) orvos, miért nem kérdezi meg azt egyszerű mondatot: "hogy érzi magát?", és miért válaszol flegmán arra a kérdésemre, hogy vannak-e mellékhatásai az előírt szteroidos kezelésnek. Olyan viszontkérdésen gondolkodom, ami előrevivő lenne neki is és nekem is, amivel nem bántanám meg és nem oktatnám ki, de segíteném abban, hogy a szakmai felkészültségétől függetlenül - amit nem vitatok - nagyobb kommunikációs és érzelmi intelligenciával és gyakorlattal álljon hozzá egy olyan helyzethez, amivel nap mint nap fog találkozni szakmai élete során...

És még egy remek és szórakoztató cikk reframing témában itt - ebben a sorozatban most úgyis a kisgyermekes témáké a főszerep - az Apapara blogról.