Nemrég kezdtem bele egy sorozatba, amiben segítő szakemberek munkáját mutatom be. Az első rész a pszichológus, aztán a második rész a coach munkájáról szólt, és arról, miben tudnak ők segíteni nekünk, ha elakadásaink vannak. Most a harmadik, befejező részben a mediációról lesz szó. Mit csinál a mediátor?

A mediáció és annak gyakorlati haszna tapasztalatom szerint kevéssé ismert segítő szakterület Magyarországon; pedig az alapötlete zseniális: vagyis, hogy egy külső, harmadik személy, a mediátor közvetítsen és segítsen párbeszédet létrehozni, megoldást találni két olyan embernek, akik a sok vita és érdekellentét, konfliktus miatt már nem, vagy csak rosszul és eredménytelenül kommunikálnak egymással. Ilyen megromlott kommunikációs helyzetben ugyanis olyan sérelmek és visszatérő kommunikációs hibák, érzelmi hullámok jelennek meg, amelyek szinte teljesen kivitelezhetetlenné teszik, hogy a vitázó felek nyugodtan meghallgassák egymást és készek legyenek közös megoldást találni. A mediáció lehet a híd a két szembenálló fél között. Ráadásul precízen kidolgozott módszertana, megbízható jogi-etikai háttere és bevált gyakorlati fogásai vannak ennek a szakterületnek. Havas Ágnessel, a PárBeszéd Mediációs Műhely mediátorával beszélgettem arról kinek, milyen helyzetben érdemes igénybe venni mediátor segítségét.

Hazánkban kevésbé ismert módszer a mediáció. Mi a mediáció, hogyan lehetne jól megragadni a lényegét?

Magyarországon a mediációt hivatalosan közvetítői eljárásnak hívják. Számomra a mediáció olyan folyamat, amely során a résztvevő felek egy problémát, konfliktust igyekeznek megoldani. Nekem mint mediátornak az a feladatom, hogy a feleket végigvezessem ezen az úton, hozzásegítsem őket ahhoz, hogy maguk találjanak megoldásokat a problémáikra. Valóban, itthon még kevésbé ismert ez a módszer, pontosabban egyre többen ismerik, de aránylag kevesen jutnak el odáig, hogy használják is.

Talán a házasság válságakor, válás kapcsán hallani legtöbbet a mediáció alkalmazásáról. Milyen más esetekben alkalmazható még ez a módszer; milyen élethelyzetek, problémák esetén érdemes mediátor segítségét igénybe venni?

Mediációra már a bíró is küldheti a feleket a házasság felbontásánál, ami egyfelől nagy erőlepés, másfelől viszont veszélyezteti a mediációs eljárás egyik alapfeltételét, azt, hogy a felek saját meggyőződésükből vegyenek részt a folyamatban. A mediáció minden olyan élethelyzetben, konfliktusban használható, amikor a mindkét fél érdeke, hogy a probléma megoldódjon. Nekem „kedvenc” területem a párkapcsolati, családi problémák, valamint a kamasz és iskolai mediáció.

Milyen előkészítő folyamat előzi meg a konfliktusban érintett felek egy asztalhoz ültetését?

Mi, a Párbeszéd Mediációs Műhelyben azt az elvet valljuk, hogy az előkészítő fázisnak nagyon nagy jelentősége van. Fontos, hogy a felek csak akkor üljenek le egy asztalhoz, ha már alkalmasak arra, hogy aktívan részt vegyenek a probléma megoldásában, és a sérelmeik nagy részét félre tudják tenni. A konfliktus típusától, mélységétől függ, hány előkészítő beszélgetésre van szükség. Ezeken a felek külön-külön vesznek részt. Ilyenkor minden fontos dolgot átbeszélünk, letisztázunk.

Milyen keretek között zajlik, mi történik egy mediációs ülésen?

Egy mediációs ülésnek meghatározott forgatókönyve, lépései vannak, amelyeket igyekszünk az adott szituációhoz igazítani. Mindenkinek lehetősége van saját szemszögéből elmondani a problémát, de köteles meghallgatni a másik felet is, majd meghatározzuk a megtárgyalandó témákat, problémákat. Az ülés akár egy 4-6 órás folyamat is lehet, aminek a vége egy, a felek által megfogalmazott megállapodás.

Hogyan tud segíteni a mediátor abban, hogy a vitázó felek megegyezésre jussanak?

A mediátornak semlegesen és passzívan kell irányítania a folyamatot. Passzivitás alatt azt értem, hogy nem javasol, nem tanácsol semmit a megoldás érdekében. Nem feltétlenül és mindenáron az a célja, hogy megszülessen a megállapodás. De természetesen vannak olyan kommunikációs technikák, amivel segítjük a feleket, hogy önállóan is találjanak megoldásokat, és megszülessen a mindkét fél számára elfogadható megállapodás.

Tapasztalatod szerint a mediáció hatásaként, a folyamat végére megszületett döntés, együttműködési hajlandóság mennyire bizonyul tartósnak?

Szerencsére nagyon jók a tapasztalatok. Azok a megállapodások, amelyeket az emberek maguk hoznak létre, amelyek aktív közreműködésükkel születnek meg, azok teljesen egyediek, személyre szabottak, ezért sokkal tartósabbnak, sokkal működőképesebbnek bizonyulnak.